Terhes vagyok

- Riker én.....én terhes vagyok!- nyögöm ki nagy nehezen a könnyeimmel küszködve.
- Mi?- kérdezi Riker sokkoltan.
- Figyelj én nem akarok a hírneved útjába állni és ha nem akarod akkor...- kezdem de a szavamba vág.
- Állj már meg. Gyereket vársz tőlem?- néz rám.
- I..Igen.- mondom félve.
- De hiszen ez remek hír!- ölel meg.
- De mi lesz a hírneveddel? Nem akarok az utadba állni.- mondom sírva.
- Ezt te sem gondolod komolyan. Te vagy a legfontosabb számomra. Nem állsz az utamba.- mondja mire nekem egy kisebb kő esik le a szívemről. Azért csak kicsi mert még a többieknek is el kell mondanunk.
- Emiatt voltak a rosszullétek igaz?- mosolyog.
- Igen.- mondom mire megcsókol.
- Készen állsz, hogy elmondjuk a többieknek?- kérdezi boldogan.
- Igen.- válaszolom.
Riker megfogta a kezem majd bementünk.
- Lehalkítanád a TV-t?- kéri Riker Rosst.
- De most van a legjobb rész.- mondja Ross.
- Majd megnézed később.- kapcsolja ki Rydel a TV-t.
- Szeretnénk valamit mondani- kezdem mire mindenki kíváncsian néz rám.
- Mondjátok csak!- bátorít Stormie.
- Apa, anya, srácok! Raminak és nekem gyerekünk lesz!- mondja Riker. Egy kis hatásszünet után Rydel ugrott a nyakamba.
- Gratulálunk!- lép hozzánk Stormie és Mark.
- Köszönöm!- mondom.
Mikor mindenki gratulált és felfogta a történteket mondtam Rikernek, hogy itt az idő az én szüleimnek is elmondani.
- Sziasztok!- köszön anya mikor belépünk.
- Sziasztok!- köszönök.
- Gyertek be! Van süti kértek?- néz ránk.
- Nem. Figyelj anya szeretnénk mondani valamit!- kezdem.
- Szóljak apádnak?- kérdi.
- Igen légyszíves.
- Nem kell szólni itt vagyok!- lép be apa.
- Szerintem üljetek le!- ajánlom.
- Valami baj van kicsim?- néz aggódóan anya miközben leülnek.
- Hát... nem tudom.
- Mond csak bátran!- bíztat apa. Ha tudná miről van szó.... Miközben elkezdtem éreztem, hogy Riker egyre hátrább áll. Szinte már mögém került.
- Öhm..... az a helyzet, hogy.... terhes vagyok!- mondom félve.
- Most ez ugye csak egy vicc?- kérdezi apa.
- Nem.- mondom.
- Ezt te sem gondolod komolyan ugye? 18 évesen terhes vagy?- áll fel idegesen.
- Sajnálom de én sem akartam.- mondom most már én is idegesen.
- Nem te soha semmit nem akarsz!- kiabál.
- Miért nem tudsz velem együtt örülni? Anya te is ezt mondod?!- nézek anyámra aki meg sem szólalt ezalatt az idő alatt. Most is csak elkapta a tekintetét.
- Örülnék neki ha nem 18 lennél hanem 22. Még szinte gyerek vagy! Te rólad meg ne is beszéljünk!- néz Rikerre.
- Nem Riker hibája!- nézek idegesen.
- Nem? Akkor kié? Az enyém, a postásé, anyádé?- kérdezi.
- Nem de..- kezdem de a szavamba vág.
- Ne is folytasd! Menj innen!- mondja.
- Tudod mit? Nem kell kidobjál! Elmegyek én magamtól is!- kiabálok majd felrohanok a szobámba.
Előveszem a bőröndöm és beledobálom a cuccaim. Riker csak nézett, hogy mit csinálok.
Mikor mindent elpakoltam összecibzároztam a táskám majd megfogtam Riker kezét és lerohantam a lépcsőn.
- Sok boldogságot!- mondja gúnyosan apa. Egyből megfordultam és kirontottam a házból.
Ahogy kiléptem  az ajtón kettőt léptem és kitört belőlem a zokogás. Riker egyből mellém lépett és átölelt.
- Hogy tehették ezt!?- mondom sírva.
- Nyugi! Nem lesz semmi baj! Itt vagyok neked.- nyugtat.
- A saját családom kidob mert boldog vagyok!- mondom zokogva.
Riker egyre erősebben ölelt magához. Nem tudtam felfogni. Hogy lehetnek ilyenek?
Miután egy kicsit megnyugodtam elindultunk Rikerékhez.
- Mi a baj?- ijed meg Stormie mikor meglát.
- Itt maradhat Rami? A szülei nem reagáltak valami jól a kisbabára.- mondja Riker.
- Persze! Ne aggódj kicsim! Minden rendben lesz!- nyugtat Stormie.
- Leülhetnék? Szédülök!- mondom mire Riker a kanapéhoz vezet én meg leülök.
- Hozok vizet!- megy el Stormie.
- Nem kellett volna felidegesítened magad.- mondja Riker.
- Ne beszéljünk róla kérlek!
- Oké.- mondja.
Stormie odaadta a vizet majd beleittam.
- Nem szabad idegeskedned. Ne foglalkozz most semmivel. Csak a pihenéssel.- mondja majd elmegy.
- Jobban vagy?- néz rám Riker.
- Igen.- válaszolom.
- Feküdj le!- segít fel majd elindulunk felvelé.
Mikor felértünk Rydelt pillantottuk meg aki a szobája ajtaját nézte ami össze volt firkálva.
- Szent tehén!- néz az ajtóra.- Ryland ezt azonnal lepucolod!- kiabáll.- Mi történt?- rohan hozzám amikor meglát.
- Apa elzavart otthonról.- válaszolom.
- Mi?- néz kerek szemekkel Rydel.
- Majd elmondom csak most Rami had pihenjen. - mondja Riker. Bementem a szobájába majd ledőltem az ágyra és abban a pillanatban elaludtam.

* Három nap múlva*

Reggel mikor kinyitottam a szemem Riker már nem volt mellettem. Anyáék még mindig nem kerestek és én sem őket. Felvettem egy nadrágot és egy pólót majd lementem.
Riker-t a konyhába találtam rengeteg zöldség és egy turmix gép társaságába.
- Mit csinálsz?- kérdezem mire megfordul.
- Jó reggelt kicsim!- ad egy puszit.
- Ez mi?- lépek a turmix géphez.
- Egészséges ital. A neten olvastam, hogy jót tesz a babának.- önti ki egy pohárba a zöld folyadékot.
- És az anyát megöli?- kérdezem.
- Idd csak meg!- mondja Riker.
- Ez mi?- emelek fel egy zöldséget.
- Spárga.- mosolyog.
- Megcsináljam neked, hogy ne keljen megigyam?- kérdezem mire elneveti magát.
- Ez mi?- lép be a konyhába Stormie. Végre!
- Raminak sok vitamint kell ennie. Olvastam a neten, hogy ez jót tesz a babának.- mondja Riker.
- Ez jót tenne a babának ez a zöld valami?- néz Stormie a fiára.
- Azt olvastam.- mondja Riker.
- Igen Raminak sok vitamint kell ennie de ez.... Takarítsd össze! Ezt te meg meg ne idd!- veszi ki a kezemből a poharat.
- Köszönöm! Már hányingerem van tőle.- mondom.
- Nem az csak a reggeli rosszulléteid!- simítja meg a hátam Stormie.
- Nem hinném, hogy csak az!- vágom rá.
- Te meg melyik tudorka oldalról olvastad ezt a kotyvalék receptet?- kérdezi Stormie Rikertől.
- Nem tudom.- válaszolja mire elnevetem magam.
- Örülök, hogy 23 éves vagy. Na menyj és pihenjetek majd én eltakarítom ezt itt.- mondja Stormie majd úgy ahogy van, a zöld lötyöt beleönti a lefolyóba.
- Azért cuki volt tőled, hogy így törődsz velem.- adok egy puszit Riker arcára miközben leülünk a kanapéra.
- Persze, hogy törődök veled.- csókol meg.
Pont kényelmesen elhelyezkedtem Riker ölében amikor valaki csengetett. Riker ajótnyitott mire Naya és Curt rohantak be.
- Komolyan kezdek kételkedni abban, hogy a barátnődnek tartasz!- kezdi Naya.
- Mi?- nézek értetlenül.
- Nem akartok nekünk valamit mondani?- kérdezi felvont szemöldökkel Curt.
- Ha a terhességemre gondoltok azt ma akartam mondani.- emelem fel védekezően a kezem.
- Arra gondolunk. Rami a balesetedről sem szóltál a múltkor.- mondja Naya.
- Tudom és sajnálom! De azért még örülsz nem?- kérdezem.
- Hát persze, hogy örülök! Lesz még egy idióta aki hasonlít Riker-re!- nevet Naya mire én is majd megöleljük egymást.
- Ez nem volt vicces! Sőt inkább sértő.- mondja Riker.
- Szokj hozzá haver! Amúgy gratulálok.-mondja Curt.
- Köszi!- mondjuk Rikerrel.
- Elkészülök és mehetünk.- mondom.
- Hova akarsz menni?- kérdezi Riker.
- Glee.- válaszolom.
- Biztos, hogy tudsz így jönni?- néz rám aggódva.
- Persze. Gyere Naya!- húzom magammal barátnőm majd felmegyünk Riker szobájába.
Miközben készülődtem elmeséltem Nayanak, hogy a szüleim "kidobtak".
- Mehetünk.- megyek le a lépcsőn.
- Elmentünk. - kiabáll Riker a konyhába majd elindulunk.
Mikor beértünk a forgatás helyszínére kb. 5 ember gratulált nekem és Rikernek. És mind Walbers-t alakító srácok voltak.
Mikor az ötödik személy is elment sorba néztünk Curt-re akinek először nem esett le, hogy mi van.
- Kinek mondtad még el?- kérdezem.
- Senkinek.-vágja rá.- Csak a koreográfusnak az operatőrnek és a büfésnek.- suttogja de mi meghallottuk.
- Curt!-kiabállok rá.
- De csak annyit mondtam, hogy lehet.- menti magát.
- Ryan-nek ugye nem mondtad?- kérdezem.
- Nem. Ha csak nem olvasta a Twittert.- mondja Curt mire elindulok felé.- Nyugi csak vicc volt. Nem írtam ki.
- Miért félsz, hogy Ryan megtudja?- néz rám Riker.
- Mert akkor tuti azt mondaná, hogy menjek haza, ne ugráljak stb.- mondom.
- Jobb is lenne.-vágja rá Naya.
- De én nem tudok otthon ülni.- mondom majd otthagyom őket.
Bementem az öltözőbe majd hallottam, hogy valaki bejön.
-Felesleges a prédikáció nem fogok hazamenni.- mondom úgy, hogy meg sem fordulok.
- Miért akarnál hazamenni?- hallok meg egy hangot magam mögül mire megfordulok.
- Bocs, azt hittem Riker az. De te mit keresel itt?- nézek Nolant-ra akit azóta utálok, hogy először láttam a Glee-ben.
- Egy gyönyörű lányt aki szerelmes belém.- mondja.
- Bocsi de asszem eltévedtél. A kurvák a másik sarkon vannak.-vágom rá.
- Én rólad beszéltem- kacsint.
- Már bocs de én nem vagyok beléd szerelmes.
- Ugyan már. Ne hazudj.- teszi a kezét derekamra.
- Vedd le rólam a kezed.- sziszegem.
- Tudom, hogy tetszem neked.- jön közelebb.

- Na ide figyelj! Ha még egyszer hozzámérsz vagy közelebb jössz kinyírlak.- fenyegetőzök több- kevesebb sikerrel. De inkább kevesebbel.

- Na, ne legyél már ilyen... Rikernek nem kell megtudnia.- lök a falnak.

- RIKER!- kiabálltam mert már nem sikerült sehogy sem elmenekülnöm. A következő pillanatban Riker, Curt, Naya és még egy kisebb csapat rontott be az öltözőbe.

- Te mégis mi a rohadt francot képzelsz!?- esik neki Riker.

- Nyugodj már le!- nyugtatja Nolant.

- Hogy lehetsz ekkora paraszt! Rámászol a terhes barátnőmre!- kiabáll tovább Riker mire mindenki rám néz.

- Nolant kérlek menj el! Riker te meg nyugodj le!- szólal meg Ryan. Két srác kivitték Nolant a többiek bent maradtak.

- Minden oké?- jön oda hozzám Riker mire bólintok majd megölelem.

- Magyarázatot.- áll meg előttünk Ryan.

- Öhm... mire?- kérdezem.

- Igaz amit Riker mondott?- kérdezi.

- Igen. De kérlek ne küldj haza! Nem tudok otthon lenni. - magyarázkodom.

- Pedig most az lenne a jobb. De ahogy te gondolod. De egy rosszullét és irány haza.- fenyeget meg majd elindul. - Gratulálok!- fordul vissza majd megölelem és elmegy. 

A többiek is nagyjából felfogták, hogy mi van. Mikor végeztünk beültünk a kocsiba Rikerrel de észrevettem, hogy nem hazafelé megyünk.

- Hova megyünk?- kérdezem.

- Meglepetés!- mondja mosolyogva.

- Imádom a meglepiket! De soha nem bírom ki. Szóval valami infót róla!- fordulok Riker felé.

- Nem haza megyünk.- mondja.

- Na ne mond. Erre rá sem jövök!- mondom mire elneveti magát majd én is.

Nemsokára megérkeztünk egy nagy térre. Riker leparkolt az autóval majd kiszálltunk. 

- Adventi vásár? Azokat imádom.- mosolygok Rikerre.

- Tudom. Azért hoztalak ide.- mosolyog mire megcsókolom. Riker felvette a kapucniját majd egy napszemüveget.

- Fejezd már be!- mondom majd leveszem a szemüvegét és a kapucniját.

- De ha meglátnak?- kérdezi.

- Akkor meglátnak. Nem érdekel.- mosolygok. 

Elindultunk körülnézni. A karácsonyfa alatt megláttuk a többieket is. Együtt indultunk tovább.

- Nézd egy hintaló!- húzom oda Riker-t az említett tárgyhoz. - Régen nekem is volt. Mindig azon ültem. Imádtam a lovakat.- mesélem Rikernek.

- Nem fogom megvenni neked.- röhögi el magát.

- Nem is azért mutattam. Neked még mesélni sem lehet.- duzzogok majd otthagyom.

- Ne durcizz.- jön utánam.
- Akkor vegyél nekem forrócsokit.- mondom mire elmosolyodik majd megcsókol.
- Ezt miért kaptam?- kérdezem.
- Mert fagyöngy alatt állunk.- mosolyog mire felnézek.
- Imádlak.- csókolom meg újra.
Megvettük a forrócsokit majd tovább nézelődtünk.
- Hol van Ross és Fanni?- kérdezi Rydel.
- Szerintem kettesben sétálnak.- válaszolom.
- Srácok mennyire van kedvetek most dedikálni?- kérdezi Ryland.
- Most inkább sétálnék. De miért?- kérdezi Rocky.
- Mert asszem megtaláltam Fanniékat és nincsenek kettesben.- vágja rá Ryland mire mindenki oda néz ahova ők.
Ross éppen dedikált egy csomó rajongónak akik egyre többen lettek. Ross már lassan nem bírta a sok rajongót és kézen fogva Fannit rohantak felénk.
- Gyertek!- kiállt Ross amikor elfutnak mellettünk majd mi is elkezdünk rohanni. Gyorsan beültünk a kocsiba majd elindultunk.
- Nem semmi rajongóitok vannak.- mondom miközben felveszem a csörgő telefont.- Mond Ratliff!- szólok bele.
- Hol vagytok?- kérdezi.
- Az autóban...- válaszolok.
- Gyertek már értünk. Mi gyalog jöttünk. A lemezbolt előtt vagyunk.- teszi le a telefont.
- Rydel és Ratliff egy fuvart kér. A lemezbolt előtt vannak.- mondom Rikernek.
- Akkor irány!- mondja majd beletapos a gázba.
- Riker! Tényleg imádok autóval száguldozni de amíg terhes vagyok hanyagoljuk kérlek.- mondom mire lassít. Megérkeztünk a lemzbolt elé ahol a rajongók már elkapták Delly-éket.
- Szálljatok be!- nyitom ki az ajtót mire beugranak.
- Au! Ratliff a lábamon ülsz!- löki le Rydel magáról Ell-t.
- Hol vannak a többiek?- kérdezi Riker.
- Autóval jöttek.- válaszolja Rydel majd tovább szenved, hogy kényelmesen elhelyezkedjen.
Negyed óra múlva szinte kiugrottam a kocsiból.
- Végre!- dölők a kocsinak. Elég rossz érzés úgy utazni ha hátul Ratliff és Rydel "verekednek".- Veletek többet egy autóba nem ülök.- jelentem ki. Rydel és Ell bementek mire Riker jelent meg előttem.
- Na gyere!- húz magához majd elindulunk be.
- Jó akkor nem kell!- hallom meg Fanni kiabállását.
- Te mit reagálnál ha ugyanezt csinálnám veled?!- kiabáll Ross.
- Itt meg mi van?- megyek be a nappaliba ahol Ross és Fanni egymással szembe állnak és vitatkoznak a többiek meg messzebbről figyelik őket.
- Én talán megérteném! De nem is érdekel! Felőlem mostmár azzal leszel akivel akarsz!- kiabáll Fanni.
- Jó! Felőlem te is mehetsz! Elegem van belőled!- vágja rá Ross.
- Ross!- kiabállok rá de, mint aki meg sem hallotta kiabáll tovább.
- Akkor vége!- kiabáll Fanni.
- Végra valamiben egyett értünk!- kiabáll Ross vissza. Erre Fanni felmegy az emeletre és becsapja az ajtót Ross meg a konyhába.
- Ez mi volt?- nézek körbe.
- Amikor hazaértünk már haragba voltak.- mondja Rocky.
- Beszélek Fannival.- indulok el.
- Én meg Rossal.- indul el Rocky de ebben a pillanatban hatalmas csörrenés hallatszik a konyhából.
- Inkább én!- indul el Riker.
Felmentem a vendégszobába majd bekopogtam.
- Fanni nyisd ki!- dörömbölök.
- Száljatok le rólam.- kiabáll.
- Ha hajlandó vagy beengedni és elmondani, hogy mi volt ez az egész akkor utána békénhagylak!- mondom. Ekkor kattant a zár én meg beléptem.- Na kivele!- ülök le az ágyra.
- Ross egy barom!- kezdi.
- Ezt eddig is sejtettem.- mondom majd megrázom a fejem.- Miért?- kérdezem.
- A kocsiban felhívott a főnököm mire Ross kitalállta, hogy én megcsalom és mással találkozgatok.- folytatja idegesen. - Én meg lekiabálltam a fejét, hogy hogy mondhat ilyet és, hogy én is megértem ha a rajongóit ölelgeti.
- Ezt tök könnyen meg tudnátok beszélni.- mondom.
- De vele nem lehet semmit sem megbeszélni. Kész elegem van belőle!- pattan fel.
- Most hova mész?- kérdezem.
- Bulizni. Nem fogok egész este rajta agyalni. Jössz velem?- kérdezi.
- Tudod, hogy mindenbe melletted vagyok és imádok bulizni de nem lehet. És szerintem te se menyj. Ideges vagy és olyat csinálhatsz amit később megbánsz.- mondom.
- Nem fogok. Elmentem!- megy ki az ajtón.

* Riker szemszöge*

- Na ezt most fejezd be!- kiabállok Ross-ra aki összetört egy poharat.
- Te meg fogd be!- kiabáll vissza.
- Ne beszélj így velem!- kiabállok vissza.
- Bocs!- mondja Ross.
- Min vesztetek össze?- kérdezem.
- Azon, hogy mindig elmegy és én soha nem tudom, hogy hova.
- Miért nem tudjátok normálisan megbeszélni?- kérdezem.
- Mert vele soha semmit nem lehet megbeszélni.- mondja idegesen.
- De meglehetne ha nem így viszonyulnátok a dolgokhoz.- mondom.
- Engem már nem érdekel. Felőlem azt csinál amit akar.- megy ki a konyhából.
Utána mentem de már csak azt láttam, hogy felmegy a lépcsőn majd becsapja az ajtót.
- Fanni?- kérdezem Ramit aki akkor jött le.
- Elhúzott bulizni.- mondja majd előveszi a telóját.
- Kit hívsz?- kérdezem.
- Nayat. Valakinek figyelnie kell Fannira.- mondja majd elmegy telefonálni. Pár perc után vissza is jött.
- Na?- kérdezem.
- Elmegy utána. És megállítja ha valami őrültséget csinál.- mondja Rami.

* Fanni szemszöge*

Azt azért Rami sem gondolhatja, hogy örökké így fogok élni. Ross vagy megért vagy nem. Ha igen örülök ha nem akkor el lehet menni. Én ezen nem fogok agyalni. Elmegyek egy jót bulizni és leszarom a véleményüket.
- Mit adhatok a hölgynek?- kérdezi a fiatal pultos srác.
- A legfinomabb és legerősebb cocktail-t.- mondom mire elkészíti.
Elmentem táncolni majd egyre többet ittam.

A nagy hír

- Meglepetés!- lép elő egy rég nem látott személy. Hírtelen azt sem tudtam, mit reagáljak.


- Stefanie?- lepődök meg.
- Szia Rami! De rég láttalak!- lép hozzám majd megölel.
- Mit keresel itt? - tolom el magamtól.
- Már vagy egy hónapja itt lakom. Csak nem volt időm megkeresni mivel MODELL vagyok.- hangsúllyozza ki a modell szót és Fannira néz dicsekvően.- Igen. Nekem sikerült.- idegesíti tovább.
- Na elég volt!- indul el idegesen Fanni de Ross még időben felkapja.
- Miért neked sikerült?- néz rá.
- Tényleg fejezd be Stefanie.- kiabálok rá. - Minek jöttél. Eltudtad volna mondani telefonon is, hogy itt vagy.
- Tudom de látni akartam a drága barátodat- mosolyog Rikerre mire hátranézek majd vissza.
- Honnan tudod?
- Oh, drága barátnőm! Legközelebb ne a park kellős közepén csókolózzatok.- mondja.
- Na jó mindegy. Miért vagy ránk kíváncsi. Tudtommal összevesztetek Ramival. És velünk soha nem voltál jóba.- mondja Anna.
- Csak azért nem voltam veletek jóba, mert nem engedtétek, hogy normálisan beszéljünk. És szeretnék Ramitól bocsánatotkérni. Nem a te hibád volt. Sőt, igazad volt.- mondja. - Ugye megbocsátasz?- néz rám bociszemekkel.
Nagy levegőt vettem majd válaszoltam.
- Igen.
- Mi?- kérdezi Anna és Fanni kórusban miközben Stefanie megölel.
- De Rami mit te....- kezdte Fanni de közbevágtam.
- Lányok! Gyertek egy kicsit!- hívtam őket félre.
- Minek dőlsz be neki? Elfelejtetted, hogy min vesztetek össze?- néz rám idegesen Fanni.
- Persze, hogy nem. De most talán átgondolta a dolgokat.- mondom.
- Te tiszta hülye vagy!- válaszolja Fanni.
- Bocsi lányok csak egy kérdés! Min is vesztetek össze?- kérdezi Riker mire a többiek is odajönnek.
- 16 éves korunkba volt egy barátja. Amikor eljött hozzánk a rác és én is ott voltam el akartam menni de Stefanie mondta, hogy ne. Ennek az lett a vége, hogy a srác rámhajtott. Mire Stefanie kiakadt és összevesztünk. Ennyi.- mesélem a sztorit.
- Srácok készüljetek!- jön oda Mark.
- Felőlem kibékülhetsz vele de tőlem tarsd távol oké?- mondja Fanni majd elmegy.
Odamentem Stefaniehoz és mondtam neki, hogy üljön le valahova a színfalak mögé majd a többiek után mentem.
Hamar elkészüldtek a srácok majd Mark szólt, hogy egy perc. Már készültek felmenni a színpadra amikor hírtelen megszédültem.
- Jól vagy?- néz rám Riker aggódóan.
- Persze. Csak megszédültem.- mondom.
- Ülj le!- vezet oda egy székhez.
- Mi a baj?- jön oda Rydel és Stormie majd a többiek.
- Semmi csak megszédültem.- mondom.
- Biztos minden oké?- kérdezi Riker.
- Igen. Menyjetek!- mondom. Riker még adott egy utolsó csókot majd felment a színpadra a többiekkel.

* Két hét múlva*

Minden ugyanolyan amilyen volt. Kivéve, hogy két hete minden reggel és van, hogy napközben is rosszulvagyok. De rohadtul. Stefanie azóta nem nagyon jelentkezett ami jó.
- Még mindig szédülsz?- jön be Riker a szobába egy pohár vízzel.
- Aha.- mondom és elveszem tőle a pohár vizet majd beleiszom.
- Nem kéne elmenned orvoshoz? Mi van ha valami komolyabb bajod van?!- kérdezi aggódóan.
- Biztos csak valami vírus. Vagy rosszat ettem.- válaszolom egyszerűen.
- Két hete folyamatosan rosszat ettél?! És ha vírus akkor meg kell rá gyógyszer!- mondja Riker.
- Jó elmegyek egy orvoshoz.- egyezek bele.
- Helyes.- mondja.
Mikor elmúlt a szédülésem lementünk a többiekhez.
- Jobban vagy?- kérdezi Stormie.
- Igen.- mosolygok.
- Rami gyere egy kicsit!- húz ki az udvarra Fanni.
- Mondjad.- állok meg előtte.
- Te tényleg nem fogod fel, hogy mivan?- néz rám.
- Nem értem miről beszélsz.
- Szerinted mitől vannak a rosszulléteid?- kérdezi.
- Nem tudom- válaszolom egyszerüen mikor leesik, hogy mire akar kilyukadni.- Nem, nem, nem, és nem!- vágom rá azonnal.
- De- folytatja Fanni.
- Nem Fanni, biztos, hogy nem. Nem lehetek terhes.
- Szerintem meg nagyon is az vagy. - válaszolja egyszerűen.
- Nem oké? Elmegyek egy dokihoz és megmondja mi a bajom és kész. Az is lehet, hogy ma már el is múlik ez az izé.- mondom majd bemegyek.
Felmentem felöltözni de azért ez engem is érdekelt. Lehet, hogy Fanninak mégis igaza van? Nem az nem lehet.

* Fanni szemszöge*

- Mizu?- kérdezi Ross mikor levàgódok mellé a kanapéra.

- Semmi.- vàlaszolom egyszerűen. Nem szeretek hazudni Rossnak de nem mondhatom el, hogy mi van amíg nem biztos.

- Sziasztok!- köszön Rami majd felveszi a cipőjét.

- Hova mész? - kérdezi Riker.

- Dokihoz. Hogy kiderìtse mi ez az egész.-válaszolja Rami.

- Elkísérjelek?- megy oda hozzá Riker.

- Nem kell.- csókolja meg.- Sziasztok!-köszön el majd kimegy.

- Csinàlunk ma valamit?- kérdezi Ross.

- Bocsi de ma Annàval àtrendezzük a szobàmat. Pasik nélkül. Rydel biztos nem tutsz jönni?- nézek reménykedve baràtnőmre.

- Bocsi de nem. De majd bepótoljuk.- mosolyog.

- Sràcok nélkül akartok szobàtrendezni? És hogyan pakoljàtok arréb a bútorokat?- néz ràm kívàncsian Ross.

- Könnyen. Elbírjuk.-adok egy puszit Ross fejére majd elmegyünk reggelizni.

Reggeli utàn felöltöztem majd megvàrtam Annàt. Hazamentünk ahol gyorsan elpakoltuk a törékeny cuccokat.

- Na akkor kezdjünk neki.- csaptam össze a tenyerem. Az én szobámmal úgy egy óra alatt végeztünk majd Anna kitalálta, hogy az övét is rendezzük át. Átmentünk, hogy azt is megcsináljuk.

* Rami szemszöge*

Idegesen, fáradtan, sokkolva és rettegve mentem haza. Amint hazaértem egyből berontottam a házba.
- Fanni!- kiabálltam és közben lerugtam a cipőmet.
- Itt vagyunk!- kiabáll vissza barátnőm.
Felrohantam Anna szobájába ahova szinte úgy estem be.
- Igazad volt!- mondom idegesen és rémülten.
- Nekem mindig igazam van!- mondja elégedetten. -De várj! Most miben is volt igazam?- néz rám.
- Amit reggel mondtál!- emlékesztetem.
- Drága barátnőm én annyi mindent mondta....m- esik le neki mire meredten néz rám. - Most ugye csak viccelsz?- kérdezi sokkoltan.
- Jó lenne ha az lenne.- mondom.
- Miért mi van?- kérdezi Anna.
- Mond ki!- kérlel Fanni.
- Nem.- mondom.
- Mond ki!
- Nem!
- Mond már!- kiabáll rám.
- Terhes vagyok!- kiabállom vissza mire már mind a ketten meretten néznek rám.
- Mi?- kérdezi Anna. Nem válaszolok csak sírva leülök a földre és az ajtónak dőlök.
- Most miért sírsz?- gugol le elém Fanni majd Anna.
- Nem tudom. Olyan váratlan ez az egész.- sírok tovább.
- Ugye meg akarod tartani?- kérdezi Fanni.
- Persze.-válaszolom.
- Riker tudja már?- kérdezi Anna.
- Na még csak az kéne.
- Miért nem tőle van?- néz pöszén.
- Persze, hogy tőle van!- mondom.
- Akkor miért nem akarod elmondani?- kérdezik egyszerre.
- Mert egyre híresebbek. És turnézik. És nem akarok a hírneve útjába állni. Nem akarom tönkretenni az életét.- sírok.
- Ezzel nem teszed tönkre az életét. Sőt inkább megkoronázod. Vagy, hogy kell mondani.- mondja Anna.
- Talán jobb lenne ha nem mondanám el neki.
- Te hülye vagy? És mit mondasz neki amikor nagy lesz a hasad?! Lenyeltél egy medicinlabdát?- néz rám Fanni.
- Igaza van. Mond el neki.- mondja Anna.
- Oké.- mondom.
Összeszedtem magam majd elmentem Rikerhez.
- Szia! Baj van?- nyit ajtót Ross.
- Szia Riker itthon van?- kérdezem halkan.
- Persze gyere be!- áll arébb.
- Köszi!- mondom és bemegyek.- Sziasztok!- köszönök a többieknek.
- Szia!- köszönnek vissza.
- Szia! Valami baj van?- néz rám Riker riadtan.
- Beszélhetnénk? Négyszemközt!- mondom mire kimegyünk az udvarra.
- Valamit mondanom kell.
- Megrémítesz!- mondja.
- Riker én.....

Hírek és rajongók

Reggel Keira Knightley  hangjára ébredtem.
- Nélkülem nézed a kedvenc filmünket?- kérdezem csukott szemmel.
- Szia kicsim!- köszön Riker mire kinyitom a szemem.
- Szia szerelmem!- mondom és megcsókolom.
- Mióta vagy fent?- kérdezem egy ásítás közben.
- Nem olyan régóta.
- Dehát mindjárt vége a filmnek.- nevetek.
- Kb. 1 órája.- mondja és közelebbhúz magához.- Sokáig tutsz aludni.
- Mivel te este nem hagytál.- mondom.
- Mond, hogy megbántad.- szorít magához.
- Nem fogok hazudni.- mosolygok mire Riker szenvedélyesen megcsókol.
- Szeretlek!- mosolygok rá.
- Én is!- mondja majd megcsikizi az oldalam. Egy ideig csikizett majd utána átváltottunk birkózásra.
- Megvagy!- döntöttem hátra és a csípőjére ültem.
- Nem éppen!- mondja és már alatta is voltam, megcsókolt.
- Engedj el!- kérlelem.
- Nem.
- Riker tényleg!- ütögetem a karját.
- Minek?- néz rám.
- Mert éhes vagyok!- nyafogom.
Nagynehezen elengedett, felvettem a pólóját majd lementünk a lépcsőn.
- Sziasztok!- köszön Rydel.
- Szia!- ölelem meg.
- Na elvoltatok?- kérdezi Ell.
- Még mindig nem fogom elmondani a szerelmi életem.- mondja Riker majd behúz a konyhába.
- Ugye tudod, hogy csak hülyéskedik?- kérdezem.
- Persze, hogy tudom.- mondja.
Még keresgélt a hűtőben felültem a konyhapultra. Kiszedte a kaját majd elémlépett.
- Mit szeretnél?- mosolyogtam bár tudtam, hogy nem tudja kivenni a tányérokat a szekrényből mert előtte ülök.
- Elsősorban kiszeretném venni a tányérokat....- mondja majd lehajolok így ki tudta venni a tányért.
- És másodszor?- kérdezem mire visszafordul hozzám.
- Téged.- mondja majd megcsókol én pedig a kezemet a nyaka köré fontam.
- Ne már! Könyörgöm legalább a konyhába ne.- lép be Ross.
- Neked is jó reggelt!- mondja Riker majd leül az asztalhoz.
- Mi a baj?-kérdezem majd beülök Riker ölébe.
- Fanni.
- Mi van vele?- nézek rá aggódva.
- Reggel kapott valami telefonhívást és elment. De nem mondott semmi, hogy kivel vagy hova.- mondja Ross idegesen.
- Nyugi! Biztos csak a munkahelyéről hívták. Most vették fel a tetoválószalonba.- mosolygok.
- Az jó!- mondja Riker.
Megreggeliztünk majd felmentem, hogy felöltözzek és lezuhanyozzak mert megígértem Annának, hogy segítek valamiben. Csak még én sem tudom, hogy miben ugyanis nem mondta el.
A melltartómat vettem fel amikor valaki megfogta a derekamat.
- Jézusom Riker!- fordulok meg.
- Enélkül jobban nézel ki.- lép hozzám majd megcsókol.
- Eljössz velem és Annával?- nézek rá.
- Hova?- kérdezi.
- Na látod ez az a dolog amit én sem tudok.- mosolygok.
Végül meggyőztem Rikert, hogy jöjjön velünk majd elindultunk a plázába.

* Ross szemszöge*

- Még mindig nem veszi fel a telefont.- mondom idegesen és eldobom a telefont a kanapén ülő Rocky és Ryland közé, akik csak elhajolnak majd tovább játszanak.
- Nyugi! Biztos dolgozik és nem veheti fel a telefont. Ne aggódj már!- mondja Savannah.
- Igaza van!- ért egyett Ryland fel sem nézve a játékból.
- Na te csak ne szólj egy szót se! A múltkor ugyanígy csináltál amikor Savannah ment el!- kiabállok rá mire mindannyian rámnéznek.
- És megbántam, hogy meggyanúsítottam!- kiabáll vissza Ryland mire elgondolkozok.
- Bocsi csak féltem.- ülök le melléjük.
- Ne aggódj!- simítja meg a hátam Savannah majd bemegy a konyhába.
- Srácok ma lenne egy koncertetek ugye nem felejtettétek el?- kérdezi apa.
- Nem dehogy.- koncentrál Rocky a játékra.
- Akkor jó! Ha Rikerék hazajöttek indulunk.-megy ki  az ajtón.

* Rami szemszöge*

- Elmondanád, hogy miért állunk itt egy üres bolt előtt?- nézek Annára.
- Azért mert van egy bejelentésem.- mondja.
- Ugye nem itt akarod bejelenteni, hogy terhes vagy?- nézek rá ijedten.
- Dehogy is! Azt Rockyval mondanám el de nem vagyok terhes.
- Újra nyugott vagyok!- fújom ki a levegőt.
- Na szóval... Megszeretném venni ezt a boltot és nyitni egy kozmetikumot!- mondja boldogan mire elkerekednek a szemeim.
- Mi?
- Jó ötlet?
- Persze!- ugrok a nyakába.
- Köszi! A többieknek már tegnap elmondtam csak ti együtt voltatok.- mosolyog.- A lényeg, hogy szeretném ha Rami segítenél majd berendezni.
- Szívesen!- mondom.
Elindultunk haza ám a parkolóban nem fértünk a kocsihoz mivel körülvették a rajongók.
- OTT VAN!- kiálltja el magát az egyik lány mire mindenki felénk rohan és akkor látjuk meg a rengeteg fotóst és interjúst.
- Riker Lynch ez az a lány akiről beszéltél?  Anna együtt vagytok még Rockyval? Elmúlt a szerelmi bánatod Riker? Rami a Glee-ben ismerkedtetek meg?- kérdezték egyfolytában.
- Most jelenleg nem nyilatkozom!- tört utat Riker majd nagynehezen beszálltunk a kocsiba.
- Tudtam, hogy ezért nem akarok sztár lenni.- mondom majd elindulunk.
Otthon elkészültünk, hogy indulunk a koncertre de Fanni még mindig nem jelentkezett.
Útközben kaptam egy SMS-t tőle.
Itt van! Azt mondta te hívtad! Megígértél nekem valamit!
- Mi?- ugrottam fel.
- Mi a baj?- kérdezi Riker.
- Fanni írt egy SMS-t.- mutatom felé.
- Ki van itt és mit ígértél?- kérdezi.
- Pont ezaz, hogy nem tudom. - válaszolom idegesen.
- Nekem azt írta, hogy jön a koncertre.- olvassa az üzenetét Ross.
Mikor odaértünk egyből keresni kezdtük Fannit.
- Fanni!- látja meg Rydel.
- Mi volt az az üzenet?- kérdezi tőle Ross.
- Meglepetés!- lép elő egy rég nem látott személy. Hírtelen azt sem tudtam, mit reagáljak.

Kettesben...vagy mégsem

Reggel ahogy felébrettem egyből elkészültem és indultam is Rikerhez.
- Hova mész?- kérdezi anya.
- Rikerhez.
- Nem kéne megkérdezned?- néz rám apa.
- De. Apa átmehetek Rikerhez?- kérdezem.
- Igen.- mondja. Gyorsan adtam nekik egy-egy puszit majd elindultam.
Mivel Anna és Fanni már elmendtek gondoltam csak Riker van náluk. Becsengettem mire az említett személy ajtótnyitott.
- Szia!- ugrottam a nyakába.
- Szia!- csókolt meg.
- Mindenki elment?- kérdeztem miközben bementünk.
- Rydel még itthon van. Beszélni akart veled.- mondja Riker.
- Szia!- köszönök Rydelnek aki éppen akkor jött felém.
- Fent várlak!- súgta a fülembe Riker majd felment.
- Megkérhetlek valamire?- néz rám Rydel.
- Persze mire?
- Tudom, hogy kettesben szerettetek volna lenni, de van két lány akik nem tudják a táncot. Csak egy kicsit át kéne velük venni. De egyedül nem megy kérlek segítst!- néz rám kiskutya szemekkel.
- De Rydel ma kettesben akarunk lenni Rikerrel- mondom.
- Tudom de max másfél óra. Légyszíí!- könyörög.
- Oké.
- Köszi!- ugrik a nyakamba.
- Beszélek Rikerrel.- mondom. Felmentem a lépcsőn és benyitottam Rikerhez.
Ahogy beléptem egyből megcsókolt.
- Figyelj Riker!- toltam el egy kicsit magamtól.- Nem lehetne később?
- Mi?- néz rám.
- Segítenem kell Dellynek.- mondom.
- De azt terveztük, hogy...
- Tudom de muszály neki segítenem. Ne haragudj!- mondom.
- Meddig tart?- néz unottan.
- Max màsfél óra.- mondom mire mégjobban kiakad.
- Sietek!-mosolygok majd megcsókolom. Megfordulok mire Riker visszahúz és hosszasan megcsókol.
- Ha nem engedsz el akkor még később végzek.- mosolygok majd lemegyek ahol már Rydel és a két tanítvàny várt.
Kb. 2 órát tanítottunk majd Rydel megszólalt.
- Nagyon ügyik voltatok! Találkozunk három nap múlva! Gyertek kikísérlek titeket!-indul el Rydel a lányokkal az ajtó felé.

- Elmentek?- jön ki Riker a konyhából.

- Igen!- mondom fáradtan.

- De jó!- jön oda hozzám  majd felkap.

Éppen indultunk volna a lépcső felé amikor még két másik lány jelentek meg Rydellel. Én persze egyből kiugrottam Riker kezei közül.

- Arra egyenesen!- mutat a nappali felé Rydel.

- Gyere csak egy kicsit!- húzom arrébb az ajtóig.

- Mond.

- Ez mi? Nem úgy volt, hogy csak két lánynak kell megtanítani a táncot?- nézek rá.

- De de kérlek segíts! Nemsokára lesz egy verseny és muszály gyakorolnunk. De egyedül nem megy.

- néz rám kiskutya szemekkel Delly.

- De Rydel én nem ezt terveztem mára. Tedd át őket holnapra vagy nem tudom.

- Nem lehet. Nem tudom. Kérlek Rami segíts! Én is segítettem neked.

- Na jó!- egyezek bele nagynehezen.

- Köszi!- ölel meg majd bemegy a lányokhoz. Én is mentem utána. A lépcső alján Riker állt és nyújtotta a kezét.

- Gyere!- mondja és elindul felfelé de én visszahúzom.

- Figyelj! Öhm..- kezdem de a szavamba vág.

- El se kezd! Rami nem ezt terveztük!- mondja.

- Tudom de segítenem kell Rydelnek.- mondom.

- Jó segíts neki!. indul el az ajtó felé.

- Mit csinálsz?- megyek utána.

- Elmegyek Curthöz. Majd szólj ha ráérsz!- megy ki.

- Riker!- kiabállok utána.

Mérgesen megfordulok majd bemegyek Dellyékhez. Mérges is és szomorú is vagyok. Végre kettesben lehetnénk Rikerrel erre Rydel kitalálja, hogy segítsek neki.

Megint röpke másfél óra alatt végeztünk. Mikor elmentek a lányok pont akkor jött haza Riker. Viszont mögötte ott voltak a többiek.

- Ez tök jó volt! Máskor is tarthatnánk itthon órákat nem?- kérdezi Rydel.

- Nem Rydel nem! Nem tudtunk kettesben lenni Rikerrel. Amióta elmentem csak sírtam, dolgoztam stb. Most végre lehettem volna egy kicsit a szerelmemmel de nem, mert neked kellett segítenem.- mondom.

- Bocsi de most...- kezdi Rydel.

- Hagyd csak Rydel.- mondja Riker majd leveszi a dzsekim a fogasról a kezembe adja majd megragadja a csuklóm és kihúz a házból.

- Hova megyünk?- kérdezem.

- Vacsorázni. Legalább egy kicsit legyünk ketten.- mondja majd kinyitja a kocsi ajtaját én meg beülök.

* Ross szemszöge*

- Ez mi volt?- nézek Rydelre.
- Idehívtam két lányt akik egyáltalán nem tudták a táncot. Megkértem Ramit, hogy segítsen. Mikor elmentek jött még kettő. Rami abban is segített de Riker elment. Aztán hazajöttetek.- vázolja a helyzetet Rydel.
- Vagyis tönkretetted a napukat.- mondom.
- Igen. Most biztos nagyon haragszanak.- mondja szomorúan Rydel.
- Tuti, hogy nem. Csak egy kicsit. De megbékélnek.- mondja Rocky.
- Nem nézünk filmet?- teszem fel az ötletet.
- Oké.- egyeznek bele a többiek.
Mikor megegyeztünk, hogy mit nézzünk elindítottuk a filmet.

* Rami szemszöge*

Rikerrel a vacsora után elindultunk haza. A kocsiba néma csend volt.
- Sajnálom, hogy nem sikerült úgy a napunk ahogy elterveztük.- töröm meg a csendet.
- Én is. De majd bepótoljuk.- mosolyog rám Riker.
Hamar hazaértünk és mikor beléptünk a nappaliba Rydel fogadott.
- Kérlek ne haragudjatok rám! Nem akartam elrontani a napotokat.- áll elénk Rydel.
- Semmi baj Delly. Nem haragszunk.- mosolygok.
- Hol vannak a többiek?- kérdezi Riker, mivel a kanapén csak Ell ült.
- Elküldtem őket. És nemsokára mi is elmegyünk de előtte van egy meglepetésem.- mondja Rydel és megragadja a csuklóm.
- Nee. Delly mára elegem volt a meglepetésekből.- mondja Riker.
- Gyertek ez jó lesz!- mondja Rydel és felhúz az emeletre. Kinyitotta a fürdő ajtaját és elámultunk.
A kád tele volt engedve vízzel és tiszta hab volt. Tele volt rózsaszírmokkal és a szélén gyertyák és egy  gyümölcstál állt.
- Ez mi?- kérdezem meglepetten.
- Forró romantikus habfürdő. Riker akarta megcsinálni neked de mivel közbeavatkoztam nem tudta. És most kárpótlásul én csináltam meg. Akkor nem haragszotok?- néz ránk Rydell.
Összenéztem Rikerrel majd elnevettem magam. Odaléptem Rydelhez és megöleltem.
- Rád nem tudok haragudni. És köszönjük.- mosolygok.
- Szívesen! Na akkor mi elmentünk.- megy ki az ajtón.
Nevetve Rikerre néztem aki közelebb húzott magához majd megcsókolt.
Beültünk a kádba és nekidőltem Rikernek.
- Azért mégis sikerült a tervünk.- mosolygok miközben kiveszek a tálból egy epret.
- Igen.
- Olyan jó végre minden szenvedést magammögött hagyni. Először apa betegsége, dédimamám halála, anya betegsége, suliváltás, költözés, Emi halála a szakításunk és a balesetem. Na meg a műtétem.- gondolok vissza.
- Most ne foglalkozz ezzel. Ezek már elmúltak. Teljesült az álmod a szüleid jól vannak és újra együtt vagyunk.- mondja mire felnézek rá.
- Annyira szeretlek.- mosolygok rá.
- Én is!- mondja majd hosszasan megcsókol.
- Mi lenne ha bemennénk a szobámba?!- mosolyog Riker mire nevetve bólintok.
Kiszálltunk a kádból majd magamra tekertem egy törölközőt. Bementünk Riker szobájába majd az ágyra dőltem. Riker bezárta az ajtót majd fölémmászott és megcsókolt.

Minden oké

- Három hét múlva-

* Rami szemszöge*

Eltelt három hét. A lábamról leszedték a kötést és már újra ráállhatok. Viszont most rengeteget kell pótolnom. Egyfolytában forgatok a Glee-vel és utána rohanok a táncsuliba. Riker-el alig vagyunk kettesben ugyanis hol koncerteznek, hol nekem sok a programon. Most is itt ülök a székben és éppen a hajamat csinálják a forgatáshoz.
- Kész!- mondja a fodrász majd felállok és bemegyek Naya öltözőjébe.
- Na milyen?- kérdezem.
- Király!- mosolyog. Ryan üzeni, hogy holnaptól négy napos szünet lesz.
- De jó! Már nagyon fáradt vagyok.
- Nem csak te. Ma el tudok menni veled a táncsuliba.- mondja.
- Oké. Várjunk, holnaptól nem lesz forgatás?- kérdezem.
- Igen.
- Ezaz!- mondom és kirohanok az öltözőböl be Riker-hez.
Berontok az öltözőbe és egyenesen Rikerhez szaladok.
- Holnap szabad napom lesz!- mosolygok.
- Mi?- néz rám.
- Ne legyél már ennyire hülye! Holnap nem kell jönnünk forgatásra és nem kell mennem a táncsuliba sem. Ja, és nektek nem lesz koncert sem.- mosolyogtam és ugráltam.
- De jó! És holnap a többiek is elmennek otthonról. Nem lesz senki otthon. Végre lehetünk kettesben!- csókol meg.
- Nem akarok beleszólni de forgatni kéne- mondja Nolan.
- Igen jól mondod. Nem kéne beleszólnod.- mondom.
- Megyünk.- mondja Riker majd megcsókol és elmegy. Visszamentünk forgatni.
Mikor végeztünk elmentünk Naya-val a táncsuliba.
- Sziasztok!- köszöntem.
- Sziaa!- köszöntek vissza a gyerekek.
- Szeretnék bemutatni nektek valakit. Ma segít nekünk megtanulni egy táncot. Nagy tapsot Naya Rivera-nak!- mondom mire Naya bejön és mindenki megöleli.
Elkezdtük tanítani a tàncot. A kicsiknek éppen a csipőràzàst tanítottam amikor hallottam, hogy nevetnek.
- Oke. Most ti jöttök. És megkérem Riker Anthony Lynch-t, hogy ne leskelődjön.-mondom úgy,hogy meg sem fordulok. Ezen persze a többiek nevettek. Odamentem és kinyitottam az ajtót mire Riker szinte beesett.

- Mit csinálsz?- nézek rá.

- Öhm.. ellenörzöm az ajtót.- mondja.

- Ennél nagyobb hülyeséget már kisem találhattál volna.- mondom mosolyogva és megcsókolom. Tovàbb folytattuk a tanítàst majd mikor végeztünk elindultunk haza. Bementünk Rydelekhez ahol a kanapén a fiúk fetrengtek a lányok meg az asztalnàl a körmüket festették.

- Sziasztok!- köszöntünk.

- Sziasztok!

- Rami holnap nem kell menni tanítani mert felújítàs lesz.- mondja Rydel.

- Oké tudom. 

- Holnap ki lesz itthon?- kérdezi Riker.

- Én Savannahékkal leszek.- mondja Ryland.

- Mi Fannival egész napos programra megyünk.- jelenti ki Ross.

- Mi is!- csatlakozik Rocky.

- Rydel?- nézek a mellettem àlló szőkeségre.

- Szerintem itthon leszek de miért?

- Mert holnap végre egyikünk se dolgozik. És senki nem lesz itthon. Végre egy kicsit kettesben lehetünk.- mondja Riker.

- Oké akkor elmegyek Ellingtonékhoz.- mondja Rydel.

- Köszi-ölelem meg.
- Semmiség.- mondja mosolyogva.
- Most jut eszembe. A múltkor odaattad a szempillaspirálod, megkaphatom megint?- kérdezem.
- Persze. Fent van a szobámba.
- Köszi!- mondom és elindulok Delly szobájába.
Megkerestem a szempillaspirált majd mikor megfordultam Rikerrel találltam szembe magam.
- Megkérhetlek, hogy ne lopakodj utánam?!- nevetek.
- Miért?- kérdezi mosolyogva miközben felém lép.
- Mert infartust kapok.- mondom nevetve miközben magához húz és megcsókol.
- Mennem kell!- mondom.
- Hova?- néz rám értetlenül.
- Tudod, hogy ma jön apa munkatársa hozzánk vacsira. És nekem és Annáéknak is ott kell lennünk.- mondom.
- Ja.
Elindultunk le majd szóltam a lányoknak. Felvettük a cipőnket én meg még visszafordultam Rikerhez.
- Holnap amint felkelek már jövök is, hogy minél többet lehessünk kettesben.- mondom és megcsókolom.
- Elég ennyi nyáladzás! Lassan már úszni fogunk.- mondja Ross.
- Lőd le magad!- mondom.
- Nehogy!- kiállt Fanni mire elnevettük magunkat.
Elköszöntünk mindenkitől majd hazamentünk. Gyorsan elkészültünk és vártuk apa munkatársát és családját.

Otthon édes otthon

Reggel felkeltem és már alig vártam, hogy Riker bejöjjön. Miután bejött szóltam a nővérnek, hogy jöjjön és kösse át a sebem. Most éppen próbálom felvenni a cipőmet.
- Mindjárt jön az orvos. Addig ne álj fel.- mondja Riker.
- De össze kell pakolnom.- mondom és fel akarok kellni de Riker visszalök.
- Már bepakoltam.- mosolyog.
- Jó napot!- jön be az orvos és hoz egy mankót is.
- Hazamehetek?- kérdezem boldogan.
- Igen. De jövő héten jöjjön vissza és addig ne nagyon áljon rá arra a lábára.- mondja majd odaadja a papírokat és kimegy.
- Végre!- mondom és a mankóra támaszkodva felállok.
- Mehetünk?- kérdezi Riker.
- Igen.- válaszolom boldogan.

* Ross szemszöge*

- Ross tisztelj meg minket azzal, hogy lejössz!- kiabáll fel Rydel.
- Hagyjatok már aludni!- kiabálom vissza.
Már azt hittem, hogy békénhagynak amikor valaki hírtelen lelök az ágyról.
- Normális vagy!?- nézek Rydelre.
- Jó reggelt! Gyere mert Rami ma jön haza és még meg kell csinálnunk mindent.
- Annyian vagyunk megy nélkülem is.- mondom álmosan.
- Sziasztok!- hallom meg Fanni hangját.
- Na végre! Szólj a drága pasidnak, hogy nagyon gyorsan tolja le a seggét, mert ha nekem kell mégegyszer feljönnöm akkor nagy baj lesz!- mondja Rydel és elmegy.
- Szerintem kelj fel ha nem akarsz balhét.-mondja Fanni nevetve.
Nagynehezen felkelek majd próbàlok levànszorogni a lépcsőn.
- Na végre! Gyere màr egy kicsit gyorsabban.-mondja Rydel és visszafordul a többiekhez. Màr majdnem lent voltam amikor Rocky viharzott el mellettem és ezzel fellökött.
- Bocsi tesó!- mondja és elmegy.
A többiek röhögtek majd végre eljutottam a kanapéig és leültem.
Rydel mindent elmond és mindenki szétszéled.
- Rikernek nem kéne itt lennie és segítenie?- kérdezem.
- Bement Ramiért a kórhàzba te sügér!- mondja Rydel. Felmegyek a szobàmba, felöltözök és elindulok Ramiékhoz dìszìteni.

* Rami szemszöge*

- De jó végre hazamenni!- mondom.

- Ugye mostmár itt maradsz?- néz rám egy pillanatra Riker.

- Soha többé nem megyek el!- mondom mire ő az egyik kezével megfogja a kezem a másikkal pedig továbbra is kormányoz.

- Ugye Rydel nem tervez semmi "hazatértem" bulit?- nézek Rikerre.

- Ő a húgom. Mindig tervez valamit.- mondja mire elnevetem magam.

- Megjöttünk!- parkol le.- Ne szálj ki!- mondja.

- Mi?- kérdezem értetlenül mire Riker kiszáll és kinyitja nekem az ajtót.

- Ki tudok szállni.- mondom.

- Nem mert nem álhatsz a lábadra.- mondja. Becsukja mögöttem az ajtót majd fogja a cuccaim és elindulunk be.

- Sziasztok!- köszöntünk és Rydelék már rohantak is hozzám.

- Gyere!- mennek be a nappaliba én meg utánuk. Egy hatalmas "ÜDV ITTHON" felirat alatt állt mindenki.

- Mondtam, hogy tervez valamit.- súgta Riker.

- Erről te is tudtál.- mondom.

- Részben.

Beszélgettünk és örültem, hogy végre itthon vagyok. Apáék kitalállták, hogy grillezünk amire Rocky egyből jelentkezett, hogy megcsinálja. Átmentünk Lynchékhez. Rydel kitalállta, hogy medencézzünk.

Bementem Rydel fürdőjébe és átöltöztem. A bikini felsőmet viszont nem tudtam bekötni. Ekkor kopoktak.

- Riker vagyok!- szólalt meg az ajtó mögül.

- Gyere!- mondom neki mire bejön.

- Segítsek?

- Légyszí.- mondom és megfordulok. Mikor bekötötte a bikini felsőmet, megpuszilta a nyakam mire felé fordultam.

- Nagyon, nagyon hiányoztál!- mondja és megcsókol.

- Te is nekem. Na gyere menyjünk.- indulunk ki.

Mivel nem voltam hajlandó mankóval közlekedni Riker felkapott és levitt a medencéhez.

- Hol van a szakácsunk?- kérdezem miközben Riker is leül mellém.

- Rami ezt látnotok kell!- kiabáll oda Ratliff.

A következő pillanatban Rocky biciklivel belehajt a medencébe. Ezen persze szakadtunk a röhögéstől.

- Srácok csináljuk meg az ice bucket challenget!- mondja Rydel.

Mindent elkészítettek és megcsinálták. Ezen is megint jót nevettünk.

- Nagyon hideg?- kérdezem Rikertől nevetve.

- Rohadtul!- mondja én meg tovább nevetek.

Egész este beszélgettünk, nevettünk. Nagyon jó volt újra itthon lenni. 

Elindultunk haza de Riker elkísért.

- Holnap bemegyek a forgatásra.- mondom.

- Mi? De nem tutsz táncolni.- mondja Riker.

- De itthon sem tudok maradni.

- Akkor érted jövök.- mondja és megcsókol.

- Szeretlek!- mondom és bemegyek.

Remélem tetszett! A fejlécet pedig köszönöm Klaunak :) :* <3

Műtét

Alig aludtam az éjjel. Riker egész végig mellettem volt és hiàba mondtam neki,nem akart hazamenni. Hamarosan megműtenek és már csak reménykedni tudok, hogy minden rendben lesz.
- Nemsokàra jön az orvos.- lép be Riker az ajtón.
- Soha nem rettegtem ennyire.-mondom. Riker leül az àgyamra,hàtradől és àtkarol.
- Nyugi! Nem lesz semmi baj.- puszilja meg a fejem majd megfogja a kezem.
- Azelőtt is ezt mondtad mikor kiderült, hogy semmi sincs rendben!-mondom.
Riker még probàl nyugtatni de làtom rajta,hogy ő is fél. Később az orvos lép be két másik férfival.

- Akkor mehetünk?- néz rám az orvos.

- Igen!- válaszolom majd Rikerre nézek aki megcsókol.

Elindultunk a műtő felé.

* Riker szemszöge*

Miután Ramit elvitték gondoltam felhívom Curt-öt.

- Szia!- veszi fel a telefont.

- Szia!- köszönök.

- Hol vagy?- kérdezi.

- Kórházban.- mondom.

- Mivan?- rémül meg.

- Nekem nincs bajom. 

- Rami?

- Igen.- mondom.

- Mesélj el mindent.

- Hosszú.- mondom.

- Ráérek.- elkezdem mesélni a történetet.

- És miért csak most szólsz?- kérdezi Curt.

- Bocsi! Viszont most megyek szia!- teszem le a telefont.

Már egy órája vártam és közben Rami szülei is megérkeztek. Rydelék is bent voltak de hazaküldtem őket, hogy próbáljanak. Nehezen, de hazamentek. Még vártunk fél órát majd végre kihozták Ramit.

* Rami szemszöge*

Kinyitottam a szemem és egyből Rikerrel talàltam magam szembe.

- Hogy vagy?- kérdezi és anyàék is odajöttek.

- Fàradt vagyok.- mondom.

- Az ilyenkor normàlis.-mondja anya akit màr régen műtöttek.

- Jó napot!- lép be az orvos. - Hogy van?- néz ràm.

- Fàradt vagyok.- mondom.

- Igen az altató miatt.

- Hogy sikerült a műtét?- kérdezem félve.

- Jól. Minden rendben van. Holnap màr haza is mehet de kap egy mankót. És lehetőleg még ne nagyon àljon rà a làbàra.- mondja én meg megkönnyebültem.

- Köszönjük!-fog kezet apa az orvossal majd az utóbbi kimegy a kórteremből.

- Mondtam, hogy minden rendben lesz.- csókol meg Riker.

Nagyon örültem, hogy minden oké és, hogy holnap végre hazamehetek.

Anyàék éppen búcsúzkodtak amikor Naya rontott be.

- Édes istenem! Minden oké? Mi történt?-kérdezi miközben megölelt.

- Szia! Nyugi nincs semmi bajom.- mondom mosolyogva.

- Jöttem volna előbb is de VALAKI- néz szúrós szemmel Rikerre- csak pàr óràja szólt.

- Naya ők itt a szüleim.- mutatom be őket.

Miutàn anyàék elmentek elmeséltem mindent Nayanak, aztàn ő is elment.

Riker pedig felhívta Rosst.

- Szia! Mi van Ramival?- kérdezi Ross.

- Köszi jól vagyok!- mondom.

- Rami!- üvöltötték egyszerre a telefonba.
- Minden rendben?- kérdezi Ryland.
- Igen. Minden oké és holnap már haza is mehetek.- mondom boldogan.
- De jóó!- ujjong Rydel.
- Viszont most Raminak pihennie kell úgyhogy sziasztok!- teszi le a telefont Riker.
- Még beszéltem volna.- mondom a sértődöttet játszva.
- Látom rajtad, hogy álmos vagy.- mondja.
- Igaz.
- Holnap jövök érted. Pihenj! Szeretlek!- csókol meg Riker és elmegy.
Egyből elalszom.

Eredmény

Reggel kinyitom a szemem és Rikerrel találom magam szembe.
- Szia!- köszön és megcsókol.
- Szia! Mióta vagy itt?-kérdezem és megdörszölöm a szemem.
- Kb. egy órája.- mondja és megfogja a kezem.
- Mennyi az idő?-kérdezem és felülök.
- Nyolc óra.
- Akkor te már hét órakkor itt voltál?-nézek rá.
- Igen. Kicsit nehezen engedtek be, de Riker Lynch mindent megold.- mondja elégedetten.
- Te kis hülye!- nevetek és megcsókolom.
- Jó reggelt!- köszön az orvos és bejön a nővérrel.
- Jó reggelt!- köszönünk vissza Rikerrel.
- Hogy érzi magát?-kérdezi az orvos miközben a nővér megint átkötni készül a kezemet.
- A lábam és a karom még mindig fáj.- mondom.
- Értem. Dél körül érkezik meg a lábvizsgálat eredménye.- mondja.
- És mikor mehetek haza?-teszem fel a legfontosabb kérdést, ugyanis már utálok itt lenni.
- Ha az eredmények jók lesznek akkor holnap. - mondja majd kimegy.
A nővér is kimegy, mert kint hagyta a fertőtlenítőt.
- Remélem minden oké lesz és hazamehetek. Már utálok itt lenni. Minden olyan fehér és kórház szagú.- mondom mire Riker elneveti magát.
- Mindjárt színesebb lesz minden!- mondja mire furán nézek rá.
Erre Rydel, Anna, Fanni, Savannah és a többiek léptek be lufikkal és virágokkal.
- Sziasztok!- köszönök boldogan.
- Sziaa!- köszönnek vissza.
- Ez mi?- nézek a virágokra és a lufikra.
- Meglepi!- mondja Rydel és megölel.
- Köszönöm de nem kellet volna!- mondom.
- De igen!- mondja Ross.
- Viszont szerintem menyjetek ki, mert mindjárt visszajön a nővér.- mondom.
- Beköti a kezed?-kérdezi Fanni.
- Igen.- mondom.
- Látni akarom a sebed!- mondja Ryland izgatottan.
Elkezdtem a félig leszedett kötést tovább bontani.
- Biztos látni akarjátok?-kérdezem.
- Igen!- mondja Ryland és Ross egyszerre.
Leszedem a kötést mire mindenki ilyedten és elszörnyedve néz a kezemre.
- Na ezért nem akartam, hogy lássátok.- mondom.
- Jó napot!- lép be a nővér meglepetten.
- Jó napot!- köszönnek vissza a többiek nem is foglalkozva azzal, hogy nemsokára kizavarják őket.
- Elnézést de nem lehetnek bent ennyien.- mondja a nővér.
- Akkor mi kimegyünk!- mondja Anna és magávalhúzva Rockyt, Rosst és Fannit.
- Rydel és Ryland maradhat?- kérdezem a nővérre nézve.
- Igen.- mondja mire a többiek kimennek ők ketten meg Riker mögé állnak.
A nővér éppen lefertőtleníteni készül a sebemet én meg megszorítom Riker kezét.
- Ennyire fáj?-kérdezi Ryland mikor végzett a nővér.
- Csíp.- mondom.
Gyorsan bekötötte majd kiment.
- Mikor jöhetsz haza?-kérdezi Delly.
- Délben kapok eredmény, hogy mi van a lábammal és ha minden oké akkor holnap.- mondom.
- A lábad milyen?-kérdezi Ryland mire lehúzom a kötött lábamról a takarót.
- Nem láttam még. Amióta itt vagyok be van kötve.- mondom és visszatakarom.
Rydelékkel még beszélgettem majd elindultak haza a többiekkel.
- Te nem mész?- kérdezem Rikertől.
- Nem. Eszem lent a büfében és megvárom az eredményt.- mondja. Ekkor anyáék lépnek be.
- Sziasztok!- köszönök.
- Akkor én elmegyek kajálni!- mondja Riker majd feláll és kimegy.
- Szia!- lép hozzám anya és megpuszil majd leül Riker helyére.
- Hogy vagy?- ad egy puszit a fejemre apa és odahúz anya mellé egy másik széket és ő is leül.
- Jól. Most kötötték át a karomat. Beszéltem az orvossal és azt mondta, hogy délben jön meg az eredmény és ha minden oké akkor holnap hazamehetek.- mondom boldogan.
- Ez nagyszerű!- mondja anya.
- Mi ez a sok lufi és virág?- néz körbe apa a kórteremben.
- Rydelék fel akartak vidítani.- mondom mire apa csak egy olyan "mindent értek" fejet vág.
- Haragszotok rám?- kérdezem félve.
- Miért haragudnánk?-kérdezi anya.
- Mert nem figyeltem amikor átmentem az úton.- válaszolom.
- Nem haragszunk. És aki elütött az az ember részegen vezetett.- mondja apa.
- Viszont mostmár döntöttem. Itt maradok Los Angelesben. Színészkedek tovább a Glee-ben. És maradok Riker mellet.- mondom.
Anyáékkal tovább beszélgettünk majd Riker jött be mögötte az orvossal.
- Megvan az eredmény?-kérdezem miközben apa kezetfog az orvossal.
- Igen-válaszolja a doki.
Nagyon félek, hogy mi az eredmény. Ránézek Rikerre aki bátorítóan mosolyog, majd odalép hozzám és megfogja a kezem.
- Nos ami az eredmény illeti nincs valami jó hírem.- mondja az orvos.
- Tudtam.- mondom a sírás határán.
- A lába eléggé megsérült a baleset során. Viszont lenne egy műtét aminek segítségével rendbe jöhet.De vannak kockázatok- mondja az orvos.
- Milyen kockázat?- kérdezi apa.
- Ez egy kockázatos műtét. Ha nem sikerül Rami többé nem táncolhat. Sőt előfordulhat, hogy amputálni kell a lábát.- mondja az orvos én meg majdnem elsírom magam.
- És mi van ha nem vállalom a műtétet?- kérdezem.
- Akkor sajnos többé nem táncolhat.- mondja az orvos.
- Szóval, hogyha Rami nem válalja a műtétet akkor többé nem táncolhat, de ha válalja akkor lehet, hogy akkor sem táncolhat?- kérdezi Riker.
- Igen. Gondolja át. Ha válalja holnap meg tudjuk műteni és akkor holnap után már haza is mehet.- mondja az orvos.
- Köszönjük!- mondja apa majd kimegy az orvos.
- Édesem!- ül le az ágyamra Riker és szorosan magához ölelt miközben nekem patakokba folytak a könnyeim.
Nem táncolhatok? El sem tudom képzelni az életemet tánc nélkül. És ha még amputálni is kell.....
- Ne aggódj minden rendben lesz!- mondja apa.
 Anyán látom, hogy teljesen kivan.
- Menyjetek haza. Riker te is hazamehetsz!- mondom.
- Felejsd el! Itt maradok veled!- mondja és tovább ölelget.
- Itt maradsz?- néz apa Rikerre.
- Igen.- mondja.
- Akkor mi hazamegyünk.- mondja apa. Anyával elmentek belőlem meg mégjobban kitört a zokogás.
- Ne sírj!- vígasztal Riker.
- De el sem tudom képzelni az életemet a tánc nélkül.- mondom és tovább sírok.

* Riker szemszöge*

Rami elaludt. Hihetetlen amit az orvos mondott. Kimegyek a folyosóra és felhívom Rydelt.
A második csörgésre felveszi.
- Szia! Megvan az eredmény?- kérdezi.
- Igen. És rossz hírem van?- mondom.
- Mit mondtak?- kérdezi Ross. Ezek szerint ki vagyok hangosítva.
- Azt, hogy Rami lába annyira sérült, hogy nem táncolhat.
- Mi?- kérdezi elképedve Anna.
- De azt mondta az orvos, hogy ha Rami válalja akkor holnap meg tudják műteni és akkor rendbe jöhet. De ha nem sikerül a műtét akkor lehet, hogy amputálni kell a lábát.- mondom.
- Mi van?- kérdezi Rocky.
- Ez most komoly?- kérdezi Ross.
- Igen.- mondom.
- Rami kiborult mi?- kérdezi Savannah.
- Eléggé.- mondom.
- Szegény.
- Ma szerintem már ne gyertek be. Most megyek sziasztok!- mondom és leteszem.
Visszamegyek a kórterembe ahol Rami már fent van.
- Szia!-lépek hozzá.
- Döntöttem.- mondja.
- És hogyan?- kérdezem.
- Vállalom a műtétet.
- Szóljak az orvosnak?- kérdezem.
- Igen.- mondja. Kimegyek és elkedzem keresni az orvost. Hamar meg is találom majd visszamegyünk Ramihoz.
- Döntött?- kérdezi az orvos.
- Igen. Vállalom a műtétet.- mondja Rami.
- Rendben akkor holnap.- mondja az orvos majd kimegy.

* Rami szemszöge*

Riker egész délután próbálta elterelni a gondolataimat több-kevesebb sikerrel.
Most éppen az ablakon néz ki én pedig agyalok a műtéten.
- Hogy fogok kinézni láb nélkül?- töprengek mire Riker azonnal odajön mellém.
- Ne gondolj ilyenre. Nem fogod elveszíteni a lábad. Holnap megműtenek minden rendben lesz és holnap után haza is jöhetsz velem. És akkor megkapod a meglepetésed.- mondja mosolyogva.
- Meglepetés?-nézek rá.
- Aha.- mondja.
- Mi lesz a meglepi?- kérdezem.
- Majd meglátod.- mondja és megcsókol.
- Figyelj Riker.- fogom meg a kezét és a szemébe nézek.
- Igen?- néz rám.
- Igérj meg nekem valamit.
- Mit?- kérdezi.
- Ha nem sikerül a műtét.... és amputálják a lábam akkor.....- mondom de elsírom magam.
- Akkor?- kérdezi Riker.
- Akkor keres egy másik lányt.
- Mi?- kérdezi.
- Nem akarom, hogy egy nyomorék legyen a csajod. És nem akarlak hátráltatni. Nem akarok a terhedre lenni.- mondom sírva.
- Nem ezt felejsd el! Szeretlek és nem foglak elengedni soha! Egyszer már majdnem elveszítettelek. Mégegyszer nem hagyom!- mondja és megcsókol.
Elmosolyodok mire megcsókol. El sem tudom képzelni az életemet a tánc és Riker nélkül.

Trailer

Kész lettem az új trailerrel!!! :)

Baleset

Itt ülök a gépen és gondolkozom, hogy jó ötlet volt-e felszállni.  Még azt sem tudom, hogy mit fogok csinálni ha hazaérek. Azt viszont tudom, hogy most egy ideig nem találkozom az R5-el. Majd ha összeszedtem magam. Az utón zenéthallgattam és aludtam, aztán végre leszállt a gép. Már este volt.Miután leszálltam megkerestem a bőröndjeimet és elindultam gyalog. Hívhattam volna egy Taxit de most jobnak láttam ha gyalogolok. Sétáltam majd megláttam egy szerelmes párt. Elkezdtek folyni a könnyeim.
Sírva mentem tovább majd amikor át akartam menni az úton.........

* Riker szemszöge*

- Remélem Rami látta az interjút!- mondja Rocky és továbbra is az útat nézi.
- Én is.- mondom.
Megint nagy csend lett a kocsiban.
- Megnézünk egy filmet ha hazaérünk?- töri meg a csendet Ross.
- Aha.- válaszolják a többiek.
Mikor hazaértünk kipakoltunk a kocsiból majd bevittük a cuccokat.
Mindenki leült a kanapéra és már el is kezdődött a film de én felmentem.
- Te nem nézed?- szól utánam Rydel.
- Nem. Fáradt vagyok!- mondom és tovább megyek. Bementem a szobámba és lefeküdtem az ágyon.
Csak bámultam a plafont amikor megcsörrent a mobilom.
- Igen?- veszem fel.
- Jó estét Riker Lynch?- szól bele egy férfi hang.
- Igen én vagyok!- ülök fel az ágyon.
- A barátnőjének autóbalesete volt. - mondja én meg azt hittem rosszul hallok.
- Mi? Hol van?-kérdezem. A férfi elmondta, hogy melyik kórházba szállították majd letettem.
Azonnal felpattantam és, mint az örült rohanni kezdtem.
- Mi történt?- kérdezi Rydel aggódva miközben én a cipőmet próbálom felvenni.
- Raminak autóbalesete volt.- mondom.
- Mi?- néz rám Anna.
- Be kell mennem a kórházba.- indulok el.
- Ilyen állapotban nem vezethetsz!- áll fel Rocky és kiveszi a kulcsot a kezemből.
- Induljunk már!- mondom idegesen.
- Szóljatok Rami szüleinek!- mondja Rocky és elindultunk a kocsi felé.
Azt hittem soha nem érünk be a kórházba.
- Jó estét! Ramóna Ponekkert keressük 18 éves lányt. Autóbalesettel hozták be.- mondja Rocky.
- Éppen műtik! Kérem üljenek le!- mutat a váró felé.
Odamentünk de én nem bírtam űlni. Fel-alá járkáltam. Ha elveszítem soha nem bocsájtom meg magamnak.
Időközben Rami szülei is megérkeztek Rydellékkel.
- Tudtok valamit?- kérdezi Rami apukája.
- Azt mondták, hogy most műtik.- mondja Rocky.
Már vagy egy órája vártunk és azt hittem megőrülök amikor végre egy orvos bukkant fel.
- Doktor úr!- léptem elé mire mindenki felpattant.
- Hozzàtartozói Ramónànak?- kérdezi.
- Igen. A barátja vagyok.-mondom.
- Mi pedig a szülei.- mondja Rami apukàja.
- Stabilizàltuk az àllapotàt. A làbàt még valószínű, hogy meg kell műteni.-mondja az orvos.
- Be lehet hozzà menni?- kérdezem.
- Igen. De nem biztos,hogy most felébred. És ne menjenek be sokan és ne maradjanak sokàig. 210-es szoba.- mondja majd elmegy.
Rami szülei felé fordultam és velük együtt bementem.
Ahogy beléptem a kórterembe elkapott a bűntudat.
Rami ott feküdt magatehetlenül az àgyon. Sàpadt volt. Bal keze és a làba be volt kötve.
- Az én hibàm.- mondtam halkan.
- Dehogy is. Ne hibàztasd magad.- mondta Rami anyukàja.
Még egy darabig bent voltunk majd megszólaltam.
- Nyugottan menyjenek haza. És ez a többiekre is vonatkozik.-mondom.
- Te itt maradsz?-kérdezi Rami anyukàja.
- Igen.- vàlaszolok.
Rami szülei elmentek én meg Ramihoz léptem. Odahúztam hozzà egy széket, leültem és megfogtam a kezét.
- Úgy hiànyoztàl. De nem így akartam veled talàlkozni. Nagyon szeretlek és nem szeretnélek elveszíteni.- mondtam.

- Másnap-

* Rami szemszöge*

Fogalmam sincs hol vagyok. A lábam és a karom nagyon fáj és úgy érzem, mintha mázsás súly lenne rajtam.

Ajtó nyitódást hallok mire megpóbálom kinyitni a szemem. Mikor kinyitottam egy fehér ruhás férfi és egy fehér ruhás nő nézett engem.

- Jó reggelt! A nevem Dr. Karl. Hogy érzi magát?- néz rám.

- Nagyon fáj a lábam és a kezem. De hol vagyok?-kérdezem.

- A Los Angelesi korházban.-válaszolja.

-  Hogy kerültem ide?-kérdezem.

- Elütötte egy autó. Nem emlékszik semmire?

- Arra emlékszem, hogy át akartam menni az úton. De utána már semmire.- mondom.

- Értem. Van valaki aki egész éjszaka nem mozdult maga mellől.- mondja az orvos.

- Ki?- kérdezem.

- Mindjárt bejöhet!- mondja az orvos. Még megvizsgált majd szólt a nővérnek, hogy jöjjön vissza és kösse át a kezem, aztán kiment.

Miután kimentek újra nyílt az ajtó és egy rég nemlátott személy lépett be rajta.

- Mit keresel itt?-kérdezem.

- Szia!- köszön és hozzám lép.

- Riker én nem akartam veled addig találkozni amíg össze nem szedem magam. És most főleg nem szeretném, hogy így láss. Kérlek me...- hadartam de nem tudtam befejezni mert  megcsókolt. Iszonyatosan hiányzott már ez az érzés.

- Nem érdekel, hogy nézel ki. Melleted akarok lenni örökké.- mondja és újra megcsókolt.

Csókunkat a nővér belépése szakítottam meg. Elkezdte levenni a kötést a kezemről.

- Ha nem bírja a sebeket nézni vagy a vért, akkor inkább forduljon el.- mondja.

- Olyan csúnya?-kérdezem.

- Az üveg elég csúnyán szétvágta.- mondja.

Riker a másik kezemet fogta. Először nem mertem odanézni majd mégis. A karom olyan volt, mintha pengével vagdostam volna össze.

Lefertőtlenítette a sebet, bekötötte és elment.

Egy darabig csend volt a kórteremben amit Riker tört meg.

- Láttad az interjút?-kérdezi. Negy levegőt vettem majd válaszoltam.

- Igen.

- Amiatt jöttél vissza?-kérdezi én meg továbbra is a takarómat néztem.

- Igen.- válaszolom.

- Rami!- fordítja felé a fejem.- Nagyon szeretlek és rettenetesen hiányoztál. Nem akarlak elveszíteni.- mondja amitól elkezdenek hullani a könnyeim.

- Én is szeretlek. És nekem is hiányoztál. Én sem akarlak elveszíteni.- mondom mire megcsókol.

- Akkor most felejtsük el, hogy mi volt és mi lett volna, ha nem üt el az autó. Szeretnék valamit kérdezni tőled.- mondja és feláll.

- Igen?!-nézek rá.

- Lennél a barátnőm?-kérdezi mire elmosolyodom.

- Igen.- mondom. Riker elővette a zsebéből a nyakláncot amit nekem adott az első randinkon majd feltette és megcsókolt.

- Nagyon hiányzott már ez az érzés.- mondom mosolyogva.

- Nem akarlak többet sírni látni oké?-kérdezi.

- Oké.- mondom.

Nagyon boldog vagyok. 

- Rami!- léptek be a többiek.

- Sziasztok!- mosolyogtam. Anna, Fanni, Savannah és Rydel a nyakamba borultak.

- Úgy hiányoztál.- mondja Rydel.

- Ti is nekem.

- Kicsim!- lép hozzám anya.

- Minden rendben?-kérdezi apa.

- Igen. A lábam és a kezem még fáj de már jól vagyok.- mondom.

- Mi lett a kezeddel?- kérdezi Ryland.

- Az üveg összevágta. És most kötötték át. Úgy néz ki, mintha pengével vágtam volna össze.- mondom.
- Ez mire való?-játsza Ratliff a kisgyereket és az infúziómhoz lépett.
- Hozá ne nyúlj!- mondom.
- Nyugi!- mondja mosolyogva.
- Amúgy nem azt mondta az orvos, hogy nem jöhettek be sokan?-kérdezte Riker.
- Amit nem tud az nem fáj!- mondja Fanni.
- Ez az én dumám!- mondom mire ő csak mosolyog.
- Szerintem Riker azért mondja, hogy elmenyjünk mert kettesben akarnak lenni.- mondja sejtelmesen Rydel.
- Akkor mi megyünk!- mondja anya és ad egy puszit majd apa is.
- Mi is! Jobbulást!-mondja Stormie majd elindulnak az ajtó felé.
- Sziasztok!- mondja Anna és megölel.
- Minek megyünk most úgy sem tudnak semmit se csinálni.- mondja Ratliff mire elnevettem magam.
A többiek is szép lassan elmentek és újra csak ketten voltunk Rikerrel.
- Hiányzott a hülyeségük!- mondom.
- És az enyém nem?- kérdezi Riker.
- Nem. Az érintésed hiányzott.- mondom mire megcsókol.
- És ez!- mondom mosolyogva majd újra megcsókolom.
Még beszélgettünk Rikerrel majd bejött az orvos és közölte, hogy holnap meglesz az eredmény és kiderül, hogy meg kell-e még műteni a lábam.
- Mostmár hazamehetsz!- mondtam Rikernek és bevettem a fájdalom csillapítót amit adtak.
- Nem megyek. Itt maradok veled!- mondja.
- De már tegnap éjszaka is itt voltál. Kényelmesebb neked otthon.- mondom.
- Oké. De megvárom míg elalszol.- mondja.
- Úgy is kidőlök pár perc múlva. Menyj csak nyugottan.- mondom neki.
- Oké. Szia! Vigyázz magadra!- csókol meg elég hosszan.
Mikor becsukta maga mögött az ajtót még egyszer kinyitotta és beszólt.
- Szeretlek!- mondja majd elment. Én ezen csak nevetni tudtam.
Megtaláltam a helyemet. Itt van Los Angelesben Riker mellet. Örökre.

Interjú

- Egy hónappal később-

* Rocky szemszöge*

A négy napos túrnénk egy hónapra bővült. Szerintem jobb volt, hogy meghosszabítottàk így legalàbb valami lefoglalt minket. Amióta Rami elment üres és hiànyos a tàrsasàg. Ross és Fanni hol felfaljàk egymàst, hol összevesznek és nem szólnak egymáshoz. Rydel és Ell jól megvannak aminek örülök.
Ryland és Savannah is megvannak.
Viszont Riker fejében nem tudom mi forog. Tegnap értünk haza és azóta bent van a szobàjàban és valamit tervez. 

- Meddig csinálsz úgy, mint aki gondolkozik?- kérdezi a mellettem fekvő Anna csukott szemmel.

- Mióta vagy fent?- kérdezem és felé fordítom a fejem.

- Nem régóta.- nyitja ki a szemét.
- Szeretlek.- mondom és teljesen felé fordulok.
- Én is. Csinálunk palacsintát?-kérdezi mosolyogva.
- Persze.- pattantam fel. Lementünk a konyhába ahol senki nem volt.
Nekiálltunk palacsintát csinálni.Mikor már az utolsót is megsütöttük el akartam tenni a lisztet de előtte belemarkoltam és megdobtam vele Annát. Mire ő is megdobott és egy liszt csata alakult ki.
Átkaroltam Anna derekát és megcsókoltam.
- Sziasztok!- lép be a konyhába Riker mire elengettük egymást.
- Szia!- köszöntünk.
- Kérsz palacsintát?-kérdezi Anna.
- Nem kössz.
- Mi ez a ruha? Hova mész?- kérdezem és beleiszok a teámba.
- A clevver Tv-hez.- mondja én meg majdnem visszaköptem a teát.
- Minek?-kérdezi Anna.
- Interjút adni. Viszont ti is kellenétek.- mondja.
- Haver az egész ház még alszik. - mondom.
- Már mindenkit felébresztettem. Gyertek!- mondja és kihív minket a nappaliba. Mindenki kómásan várta, hogy Riker elmondja amit szeretne.

* Rami szemszöge*

Ma nincs suli. Ennek régen de örültem. Most viszont fogalmam sincs, hogy mit fogok csinálni.
Felöltöztem és lementem a konyhába.
- Jó reggelt!- köszön Zsanett életvidáman. Belém is sugározhatna egy kis életkedvet.
- Szia!- köszönök vissza.
- Reggelit?- nyújtja felém a serpenyőt amiben tojás rántotta van.
- Nem kössz.- mondom és a hűtőböl kiveszek egy joghurtot.
- Figyelj ez így nem lesz jó!- mondja.
- Mi?-kérdezem.
- Ez. Amióta visszajöttél nem csinálsz mást csak felkelsz, elmész a suliba, hazajössz, tanulsz, elmész a temetőbe, hazajössz bemész a szobádba és sírsz majd lefekszel aludni. És ez megy egy hónapja.- mondja idegesen Zsanett.
- Mit csináljak?-kérdezem.
- Van egy ötletem. Készülődj és elmegyünk sétálni.- mondja.
Kedvetlenül felmentem és felöltöztem. Utána elmentünk Zsanettal sétálni.
- Erre emlékszel?- mutat a házunk melletti házra.
- Igen. Kiskorunkba mindig innen loptunk almát meg minden féle gyümölcsöt. Pedig nálunk is rengeteg volt.- mondom.
- Mi voltunk a falu "bajkeverői". Mindig jött át a bácsi, hogy megloptuk a szülők meg csak leszidtak.- mondja mire elmosolyodom.
- Hogy vártuk, hogy felnőjünk.- mondom.
- Igen. Most meg bármit megtennék, hogy mégegyszer veled átmásszak ezen a kerítésen.- nevet.
- Szerinted még megvan a titkos bejáratunk? Tudod amikor megemeltette a kerítést csináltunk egy titkos átjáró szerűséget.- mondom.
- Tényleg. Nézzük meg.- mondja Zsanett. Elindultunk megnézni, hogy ott van-e. És ott volt.
Még sétáltunk és nosztalgiáztunk majd hazamentünk.
- Van egy ötletem.- mondja Zsanett és leül a kanapéra.
- Mi?- kérdezem és mellé ülök.
- Úgy hallottam, hogy Linda ma este házi bulit tart. Elmehetnénk.- mondja.
- Ne! Külömben is. Linda utál ahogy én is.
- Figyelj! Lindát nem érdekli, hogy ki megy el. Csak az, hogy mennyien vannak. Elmegyünk és szórakozunk. - Ő is minden buliba bepofátlankodik.- mondja Zsanett. Nagynehezen rávett, hogy menyjünk el este abba a buliba. Kitalálta, hogy ő fogja kiválasztani a ruhámat és ki is sminkel.
- Ez tökéletes lesz!- mutatja fel a fehér szoknyát.
- Ez nem túl ünnepélyes?-kérdezem.
- Nem! Na menyj mosd meg a hajad, zuhanyozz le és kicsinosítalak!- mondja örömködve Zsanett.
- Most olyat játszunk, hogy én vagyok hamupipőke te pedig a jótündér?-kérdezem miközben bemegyek a fürdőbe. Lezuhanyoztam majd mire kijöttem Zsanett már kész volt.
- Te mikor..?-kérdezem.
- Reggel mostam hajat és gyorsan lezuhanyoztam, sminkeltem és felhúztam a ruhám.- mondta mosolyogva.
Bementünk a szobámba ahol leültetett egy székbe. Megcsinálta a hajam majd a sminkem. Ezután felvettem a ruhámat.
- Gyönyörű vagy!- mondja.


- Minek ez a felhajtás? Elég lett volna egy kiengedett haj egy farmer meg egy póló.- mondom.
- Nem!- mondja.
Megvártuk míg Peti hazaér a melóbol majd elindultunk. Mikor odaértünk kiszálltunk az autóbol és bementünk.
- Nocsak- nocsak! Leszoktál a rockról?-kérdezi Linda.
- Szia!-köszöntem.
- Szia Linda!- köszön Zsanett is majd bementünk.
Már vagy egy órája buliztunk de én csak halálra untam magam.
- Zsanett nem megyünk haza?-kérdezem.
- Nem! Érezd már jól magad!- mondja.
Már készültem egyedül hazamenni amikor hírtelen lekapcsolódott a zene és Linda szaladt el mellettem.
Utána mentem. Bement a nappaliba és bekapcsolta a TV-t. Néhányan hurrogtak amit egyből szóvá is tett.
- Mindjárt folytatjuk a bulit de most csendet kérek! Akinek nem tetszik az elmehet!- mondja és leül.
Közben Zsanett is megérkezett aki kérdőn nézett rám mire én csak vállat vontam.
A következő pillanatban megjelent a Clevver TV felirat.
- Jó napot kívánok! Itt van velünk nem más, mint az R5 legidősebb tagja Riker Lynch.- mondja a műsorvezető én meg majdnem elájultam.
- Szia Riker! Ha jól tudom most egy lány miatt vagy itt igaz?
- Igen. Jól tudod.
- Ki ez a lány és mi történt?
- Még nyár elején megismertem egy gyönyörű és tehetséges lányt. Sajnos egy barátja meghalt így visszament a szülővárosába. Aztán visszajött és elbúcsúzott.



- A nevét elárulod?- kérdezi a műsorvezető. Itt volt az a pont ahol nem tudtam mit gondoljak. Ha elmondja a nevem akkor mindenki rájön.
- Azt nem mondhatom el. Viszont remélem, hogy nézi ezt az interjút.- mondja.
- Mivel azt kérted, hogy mindenhol vetítsék valószínű, hogy látja. Üzensz neki valamit?
- Igen. Azt, hogy nagyon szeretem. És mindig is várni fogok rá!- mondja amitől elsírtam magam.
- Szeretnél küldeni neki egy dalt?-kérdezi a műsorvezető.
- Igen.- áll fel Riker és a színpadra lép ahol a banda többi tagja is ott van.
- Nagyon szeretlek R!- mondja és elkezd énekelni.

Miután elénekelték a dalt nem bírtam tovább és kitört belőlem a zokogás. Kifutottam a ház elé Zsanett meg utánam.
- Mi a baj?- kérdezi aggódóan.
- Zsanett! Akiről Riker beszélt.... az a lány...az a lány én vagyok!- mondom és újra sírni kezdek.
- És lehet, hogy most ezt nem hiszed el pedig rólam beszélt.- mondom.
- Elhiszem. Tudok mindenről.- mondja mire meglepetten nézek rá.
- Mi? Kitől és mióta?-kérdezem.
- Két hete átmentem anyáékhoz tanácsot kérni. Ők mondták el.- mondja.
- Vissza kell mennem.- mondom.
- Most?-kérdezi.
- Igen. Hazamegyek. De Rikerékhez még nem megyek. Egyenlőre csak anyáékhoz megyek. Nekik még nem szólok.- mondom.
- Te tudod.- mondja.
Hívtunk egy Taxit és hazamentünk. Otthon összepakoltam majd elbúcsúztam Zsanettól és Peti kivitt a repülőtérre. Ott elbúcsúztam tőle is majd bementem. Megvettem a jegyem. Még egy negyed órát várnom kellet majd felültem a repülőre. Hazamegyek de vele még nem találkozom. 

Újra suliban

* Rydel szemszöge*
Bementem a leközelebbi bárba. Rengetegen voltak és csak reménykedni tuttam, hogy itt lesz Riker és nem lesz semmi baja. Mázlimra meg is találtam a pultnál.
- Riker!- mentem oda hozzá.
- Szia húgi! Kérsz valamit?- nézett rám nem éppen józanul.
- Mennyit ittál?-néztem rá aggódva.
- Semenyit. Kérsz valamit?-kérdezte megint.
- Nem.
- Akkor megiszom a részed.- mondta és fordult volna a pincér felé de visszahúztam.
- Ne igyál már többet így is hulla részeg vagy! Komolyan tönkre akarod tenni magad?-néztem rá.
- Ne mond meg nekem, hogy mit csináljak.
- Úgy akarsz járni, mint Cory?-kérdeztem könnyes szemmel.
- Hagyjatok békén!- mondta.
- Riker kérlek az én kedvemért ne igyál! Könyörgöm.- mondtam sírva.
- Mond meg Rydel. Hol rontottam el? Sabrina megcsalt, Rami meg itt hagyodt!- mondta Riker.
- Ez nem a te hibád. Viszont most gyere! Visszamegyünk a szállodába!- mondtam de Riker nem akart jönni.
- Kérlek Riker!- néztem rà és màr a síràs kerülgetett.
Riker felàllt nagynehezen majd elindultunk a szàllidàba. A kezét a nyakam köre tettem és úgy próbàltunk meg egyenesen menni.
Amikor beértunk a szàllodàba Ratliff aggódva nézett ràm majd odajött segíteni. Felvittük Rikert a szobàjàba.
- Mi a?- nézett értetlenül Ross.
- Soha többé nem akarok egy csajt sem!- dühöngött részegen Riker.
- Jobb lenne ha inkàbb soha többé nem akarnàl piàt.- mondta Rocky.
- Megkeresem Ramit!- àllt fel Riker de a fiúk egyszerre mentek oda és ültették vissza.
- Riker most pihenj le. Holnap majd beszélsz Ramival.- mondtam. Riker hàtradőlt majd ahogy tudtam betakartam.
Mivel Riker Ratliffal és Rockyval alszik ők maradtak mi meg kimentünk.

Ross és Ryland bementek a szobájukba majd mi lányok is.

Még beszélgettünk a lányokkal majd elaludtunk.

* Rami szemszöge*

Nem sokat aludtam az éjjel és ez meg is látszik. Kerekes szemek, sápadt arc. A telefonomhoz mentem, hogy megnézzem mennyi az idő. Egy nemfogadott hívás és egy üzenet. Le voltam némítva és biztos nem hallottam.

Mikor megláttam, hogy ki írt újra bűntudatom támadt. Elolvastam az SMS-t ami eléggé megijesztett.

 Szwertlwk!.. Hiwzooltd.

Ahogy ezt elolvastam egyre jobban féltem. Mit csinálhatott? Azonnal felhívtam Rydelt.

Kb a tízedik csörgésre felvette.

- Halló?- szólt bele álmosan.

- Rydel én vagyok. Rami!- szóltam.

- Rami?- lepődött meg és szerintem egyből kiment a szeméből az álmosság.

- Történt valami? Rikerrel? Az este kaptam tőle egy SMS-t és hívott is de nem halottam, hogy csörög a mobilom. Mi van vele? Mond, hogy jól van!- hadartam.

- Riker tegnap berúgott. Úgy hoztam haza. De nincs semmi baja.- mondta Rydel amitől egy kicsit megnyugodtam.

- Nem akartam.- sírtam.

- Nem a te hibád. Erről nem te tehetsz.- vígasztalt.

- Mennem kell Rydel. Szia! - tettem le a telefont.

Riker üzenetét olvasva egyre jobban féltem. Féltettem őt. Hogy valami hülyeséget csinál miattam. Ez csak az én hibám. Felöltöztem és elkészülődtem majd elindultam.

- Hova mész?- kérdezte Peti.

- Suliba.

- Gyalog?- néz rám.

- Busszal.- válaszoltam.

- Elviszlek.- kelt fel.

- Álj!- állított meg Zsanett.

- Mi az?-kérdeztem.

- Enni valamit?- kérdezte.

- Nem vagyok éhes.- mondtam.

- Akkor ezt tedd el! És nehogy kidobt, odaadd másnak vagy visszahozd.- mondta.

Elvettem a három szendvicset majd kimentem az ajtón. Beültem az autóba és vártam Petit.

Ő is beszállt majd elindultunk. Egész úton a tájat figyeltem és nem szóltam egy szót sem. Rikeren járt az agyam.

- Tudom mitől lesz jobb kedved!- mondta mosolyogva Peti és a rádióhoz nyúlt. Betett egy CD-t majd elindult a zene. Ahogy meghallottam a Cali Girls zenéjét egyből kinyomtam.

- Mi a..? Azt hittem szereted az R5 bandát.- mondta.

- Megváltoztam. Nem akarok róla beszélni. Hagyjuk az R5 témákat.- mondtam.

Megérkeztünk a sulihoz. Kiszálltam az autóból és bementem. Nem akartam senkivel sem beszélni.

- Jó reggelt Rami!- szólított meg az osztályfőnököm. Na már csak ő hiányzott.

- Jó reggelt!- köszöntem.

- Örülök, hogy újra itt vagy. Jó tanulást!- mosolygott.

Megfordultam és otthagytam. A napot nagynehezen túléltem majd délután indultam volna ki az ajtón de valami megütötte a fülem. a lány WC felől. Odamentem.

- Szerintem én vagyok nála a nyerő! Elmegyek egy koncertjükre. Olyan jeggyel amivel személyesen lehet velük találkozni és beszélni. Apáék úgyis kifizetik. És akkor meglátna és egyből belémszeretne.- folytatja. Jézusom ez Linda. El akartam menni de kijöttek.

- Te hallgatózol?- néz rám.

- Nem. Éppen erre jöttem.- mondtam.

- Várjunk! Neked nem Los Angelesben kéne lenned?- kérdezte az egyik csatlósa.

- Mi közöd hozzá?- néztem rá.

- Ne legyél ilyen szívtelen!- fordult felé Linda. Biztos apucinak nem jött össze az állás. És hát.... túl drága Los Angeles.- mondta bunkón.

- Semmit nem tutsz.- mondtam.

- Oh dehogynem! Apád kint kapott állást. Te örültél ugyanis találkozhatsz az R5-el. Talán még álmodoztál is, hogy valamelyiküknek megtetszel. De, drága volt a jegy és nem tudtál elmenni. Most meg apucinak nem jött be az állás és nem tudtatok ott maradni mert nagyon drága.- mondta gúnyosan.

- Te..- indultam felé de Peti elém állt.

- Helló! Van valami gond? Rami téged várlak már. Ti nektek lányok nem keresnek már a szüleitek? Vagy a komornyik?- kérdezte Peti. Linda és a két csatlósa idegesen otthagytak minket.

- Mi volt ez?- kérdezte Peti.

- Semmi.- mondtam és elindultunk. Hazamentem megcsináltam a leckém majd kiültem az ablakba. A telefonomba néztem a képeket Rikerről és rólam.

* Riker szemszöge*

Rohadtul fáj a fejem és fogalmam sincs, hogy mi történt és hol vagyok. Kinyitottam a szemem és Rydellel találtam szembe magam.

- Szia!- köszönt.

- Szia! Könyörgöm ne kiabálj!- mondtam és a fejemet fogtam. 

- Fáj mi?- kérdezte.

- Eléggé.-mondtam.

- Tessék. Fejfájás csillapító.- nyújtotta felém a gyógyszert és a vízet.

Felültem de abban a pillanatban belenyilalt a fejembe a fájdalom és megszédültem.

- Jól vagy?- ült le mellém aggódóan Rydel.

- Nem.- mondtam és elvettem a gyógyszert meg a vízet. Bevettem majd Rydelre néztem.

- Mi történt?-kérdeztem.

- Tegnap elég jól berúgtál.

- Azt érzem.- mondom. A telefonomért nyúltam ahol megláttam, hogy az SMS-eknél van nyitva.

- Írtál SMS-t?- kérdeztem Rydeltől.

- Nem. Senki nem nyúlt a telódhoz.- mondta.

Megnéztem az elküldütt üzeneteket és láttam, hogy Raminak küldtem.

- Raminak küldtem!- mondtam.

- Tudom. Felhívott.- mondta mire ránéztem. 

- Te beszéltél vele? És miért nem szóltál?-kérdeztem.

- Mert aludtál. És csak azt kérdezte, hogy mi van veled. Aggódott.- mondta.

- Hogy van?-kérdeztem.

- Nem tudom. Mielőtt kérdeztem volna letette a telefont.- válaszolt Rydel.

Nagyon hiányzik. Tudom mit fogok tenni. Ha hazamegyünk megteszem.

Visszatérés

* Rydel szemszöge*
Mindenki kusban van. Senki nem szól senkihez. Ryland és Savannah zenét hallgat. Rocky és Anna némán néznek ki az ablakon. Ross és Fanni beszélgetnek de úgy, hogy szinte nem lehet hallani. Mellettem Ell a döbverőt pörgeti a kezében. És Riker...hát Riker. Egyedül ül a sarokban és a nyakláncot nézegeti amit Rami visszaadott neki. Soha nem volt még ilyen. Amikor Sabrinával szakítottak akkor is kivolt de ennyire nem.
- Hova mész?- kérdezte Ell amikor felálltam.
- Rikerhez.- mondtam.
- Szerintem most hagyd egy kicsit.- mondta. Ránéztem Rikerre majd visszaültem.

* Rami szemszöge*

Leszálltam a gépről és visszamentem Zsanettékhoz. A zokogás kitört belőlem és Zsanettnak fogalma sem volt, hogy miért. Nem szeretném neki elmondani.
- Rami!- kopogott az ajtómon Zsanett.
- Hagyj békén!- mondtam.
- Nem!- nyitott be.
Letöröltem a könnyeimet és ránéztem. Leült az ágyamra és kérdőn nézett rám.
- Mi történt? Ha nem akartál visszajönni akkor miért tetted?- kérdezte.
- Nem történt semmi. És visszaakartam jönni.- mondtam és elfordítottam a fejem.
- Mond a szemembe, hogy visszaakartál jönni! Mond a szemembe!- lassan felé néztem.
- Vissza akartam jönni!- mondtam.
- Látom rajtad, hogy hazudsz! Rami ismerlek születésed óta. Nekem nem tutsz hazudni. Egy srác van a dologban?-kérdezte mire én lehajtottam a fejem.
- Ki az?-kérdezte.
- Nem szeretnék erről beszélni.- mondtam.
- Oké. Akkor mi lenne, ha énekelnénk? Régen kiugráltuk magunkat egy zenére. Emlékszem mindig jöttél hozzám ha az R5 egy új számot írt. Meghallgasuk az albumukat?- kérdezte.
- Ne!- mondtam. Zsanett furcsán nézett rám.- Most inkább hanyagoljuk az R5 témákat.- kértem.
- Oké. Akkor Avril?-kérdezte.
- Igen.- mondtam.
Betettük Avril Lavigne számait. Akárhogy is próbáltam nem tudtam elfelejteni az R5-öt. És főleg Rikert.

* Rydel szemszöge*

Megérkeztünk a koncert helyszínére. Gyorsan kipakoltunk majd mindenki elkezdett készülődni.
Riker csak telefonozott.

- Szia!- léptem oda hozzá.
- Szia!-köszönt vissza kedvetlenül.
- Mit nézel?-kérdeztem.
- Csak a Twittert.- mondta és eltette a telefont.
- Tudom, hogy most nagyon szar. De ha szeretsz valakit enged el! És ha igazán szeret akkor visszajön!- mondtam és megsimítottam a hátát.
- Visszajön.- töprengett.
- Nagyon szeretlek és iszonyatosan rossz így látni téged.- mondtam.
- Én is szeretlek húgi.- ölelt meg.
Elkezdőtött a koncert. Annáék velünk tartottak de a hangulat nem volt valami jó. Próbáltuk átvenni a rajongók energiáját ami sikerült is. Nagy bulit csaptunk de Riker inkább hagyta, hogy most Ross és Rocky vaduljon.
A dedikálás után elmentünk a szállodába. Elosztották a szobákat. Vacsora után be akartam menni Rikerhez de a szobája üres volt. Nem találtam sehol. Eléggé megrémültem. Fel akartam hívni de a telefonja a szobábam csörgött. A FRANCBA!

* Rami szemszöge*

Miután Zsanett kiugrálta magát elterült az ágyamon. Nekem még mindig nem lett jobb kedvem. Zsanett elment én meg lezuhanyoztam. Visszamentem a szobámba. Miközben pakolásztam találtam egy fotó albumot. Belenéztem. Ezek a képek akkor készültek amikor még rock-osan öltöztem. Elmentünk Zsanettal egy fotózásra és ott csinálták rólam ezeket a képeket. Kb. 1 éve készülhettek.
             



Még egy darabig nézegettem az ilyen képeket majd eltettem az albumot lefeküdtem és próbáltam elaludni.

* Rydel szemszöge*

Az egész szállodát tűvé tettem Rikerért de sehol nem találom. Mi van ha valami őrültséget csinál? Ebbe bele sem merek gondolni.
- Elnézést nem látta véletlenül Riker Lynchet?- kérdeztem a portást.
- De. Úgy egy fél órája hagyta el a szállodát.- mondta.
- És nem mondta, hogy hova megy?- kérdeztem.
- Nem.
- Jó. Köszönöm!- mondtam és kirohantam az épületből. A hatalmas várost látva belegondoltam, hogy hova mehetett. Elindultam valamerre de én sem tudtam, hogy hova tartok. Aztán beugrott. Talán ott lehet. De ha ott van annak nem lesz jó vége. Oh BASSZUS!!

Döntés

Miután bementem a sulimba és közöltem a döntésemet Peti kivitt a repülőtérre. Ott felszálltam a gépre és elindultam. Most szólt a pilóta, hogy tíz perc és leszállunk. Már csak azt kéne tudnom, hogy hogyan közlöm a hírt a többiekkel.
A gép lassan földetért én pedig elindultam a csomagjaimért. Ahogy kiléptem a reptérről megpillantottam egy rég nemlátott személyt. Egyszerre fogott el az öröm és a bűntudat. Nem tudnám itt hagyni.
Elkezdtem felé futni és a nyakába ugrottam mire ő megpörgetett.
- Annyira hiányoztál!- öleltem magamhoz szorosan.
- Te is!- nézett a szemembe Riker majd hosszasan megcsókolt.
Még vagy három percig ölelkeztünk majd elindultunk.
Egyfolytában csak azon járt a fejem, hogy nem tudnám itt hagyni. Ebben az 1-2 hétben is iszonyatosan hiányzott.
- Min gondolkozol ennyire?- kérdezte.
- Semmin. Csak elbambultam. Mi újság itthon?-kérdeztem.
- Holnap egy négy napos turnéra megyünk. És ti is jöhettek.- mondta Riker boldogan.
- Ez csúcs.- mondtam de a hangomba nem volt túl sok öröm és odafigyelés.
- Biztos minden oké?- nézett rám.
- Igen. Csak fáradt vagyok.- mondtam.
Nemsokára hazaértünk.
- Köszönsz a többieknek vagy hazamész aludni?- kérdezte Riker miközben kiszálltunk az autóból.
- Előbb köszönök.- mondtam. Elindultunk a Lynch ház felé.
- Megjöttünk!- kiálltott Riker mire hírtelen Rydel, Anna, Fanni és Savannah futott ki a nappaliból és egyenesen a nyakamba ugrottak.
- Sziasztok! Én is örülök nektek... de....egy...egy kis levegőt!- mondtam mert már lassan megfolytottak.
- Túl vagy rajta! Mostmár minden oké lesz! Végre itt vagy és újra minden happy!- mondta izgatottan Rydel. Szegény ha tudná, hogy semmi sincs rendben.
- Igen.- mondtam. A fiúk is kijöttek és üdvözöltek ahogy Stormiek is. Még egy kicsit ott voltam majd hazamentem.
- Biztos, hogy minden oké?- nézett rám Riker az ajtóból.
- Biztos. Csak aludnom kell.- mondtam és elindultam.
Otthon anyáéktól már nem tudtam semmit sem titkolni. Elmondtam mindent. Ők támogattak.
Felmentem a szobámba ledőltem az ágyra és elkezdtem zokogni. Nem tudom megtenni de muszály lesz.
Zokogva elaludtam.

* Rydel szemszöge*

Látom Ramin, hogy valamit titkol és, hogy valami nincs rendben vele. Pedig olyan jó hírem van számára. Tánc tanár lehet a The Rage-ben. Viszont az az arc amivel itt megjelent... biztos, hogy nem fáradt. Itt más gond van.
- Riker!- szóltam báttyám után aki éppen a konyhába tartott.
- Igen?!- fordult meg.
- Mi a baja Raminak?- kérdeztem hátha ő tud valamit.
- Fogalmam sincs. Nekem azt mondta, hogy fáradt. De szerintem van ott más is. Bár lehet, hogy a temetés viselte meg.- felelte.
- Igen. Lehet.- mondtam és visszamentem a többiekhez. Leültünk TV-t nézni. Amint láttam Rikert se nagyon kötötte le ahogyan engem se. Fanni és Anna hazamentek mi meg elmentünk próbálni.

* Rami szemszöge*

Lassan felkeltem. Délután fél négy van. Hallottam, hogy Anna és Fanni itthon vannak. Muszály elmondanom nekik.
Lementem a nappaliba ahol az említett két személy volt.
- Rami mi a baj?- nézett rám aggódóan Anna.
- Gyertek egy kicsit.- mondtam és elindultam a szobám felé. Ők követtek. Bementünk és becsuktuk az ajtót. Leültem az ágyra. Fanni velem szembe ült Anna pedig egy széket húzott az ágyam mellé.
- Mondanom kell valamit!- kezdtem és egy nagyot sóhajtottam.
- Ugye nem azt akarod mondani, hogy terhes vagy!?- nézett rám furán Fanni.
- Mi? Dehogy.- mondtam.
- Akkor jó.- nyugodott meg Fanni.
- Tegnap behívott az osztályfőnököm. Azt mondta, hogy  úgy kerültem a csúcsra, ahogy soha nem akartam. Azaz segítséggel. Azt mondta, hogy menyjek vissza a suliba, tanuljak és úgy érjem el a célom.- mondtam.
- Ezt nem értem. Hiszen te elérted a célod! Színésznő vagy a Glee-ben. Tánctanár a The Rage-ben. Gitározol. És Riker Lynch a pasid.- mondta Fanni.
- Igen de a tanárom szerint ezt segítség nélkül kéne elérnem.- mondtam.
- Ez hülyeség.- mondta Fanni..
- Várj! Azt akarja, hogy visszamenj?- nézett rám Anna.
- Igen.- mondtam.
- És te döntöttél már?- kérdezte. Ahogy ezt kimondta egy nagyot sóhajtottam.
- Igen. Döntöttem.- mondtam nehezen.- Visszamegyek Magyarországra tanulni.- mondtam.
A lányokat enyhe sokk érte.
- Ez biztos?- nézett rám könnyes szemmel Anna.
- Mond, hogy most csak szivatsz! Ezt Rikerrel találtátok ki. Jó vicc de én nem veszem be! Haha! Majdnem sikerült.- állt fel Fanni. Ő mindig így reagált a hírekre.
- Bárcsak szivatás lenne.- mondtam.
- De te már elérted a célod!  RAMI TE MÁR HÍRES VAGY!- rázott meg Fanni.
- Tudom de igaza van! Segítséggel jutottam ide és egyedül kell megtennem.- mondtam.
- Te tiszta hülye vagy. Nem is kaptál segítséget. Annyi, hogy Rydel magávalvitt a táncsuliba, Riker meg bemutatott a rendezőnek! Ezt úgy is megkapnád ezt a segítséget ha tanulnál!- mondta Fanni.
- Lehet, hogy igazad van de döntöttem! Elmegyek!- mondtam.
Anna könnyes szemmel odajött és megölelt. Fannira néztem aki még mindig nem értette ezt az egészet.
- Mi lesz a Glee-vel? Ott hagyod? Lehet, hogy már nem vesznek vissza!- mondta.
- Tudom.
- És mi lesz Rikerrel?- kérdezte halkan.
- Az amit soha életembe nem akartam.- mondtam.
Fanniék nagynehezen megértették a dolgokat. Összecsomagoltam, hogy holnap már indulok.
Lezuhanyoztam majd elmentem aludni. Nem tudtam elaludni ezért magamhoz vettem Riker képét és sírva azt nézegettem.

* Másnap*

Alig aludtam valamit az éjjel. Reggel a bőröndjeimre nézve megint elkapott a szomorúság.
Kedvetlenül felkeltem majd lementem a konyhába. A reggelimbe csak turkáltam. Felmentem és felöltöztem.
A banda nyolckor indul az gépem pedig kilenckor. Most háromnegyed nyolc van. Levittem a holmimat.
Hívtam egy taxit majd elbúcssztam anyáéktól és Fanniéktól. Kivittük a holmimat. Ahogy kinéztem a banda már pakolt be a buszba. Lassan odasétáltam de már akkor a sírás kerülgetett.
- Szia!- jött oda hozzám Riker és megcsókolt.- Indulhatunk?-kérdezte.
- Én nem megyek!- mondtam halkan.
- Mi?- nézett rám Riker és a többiek is felénk fordultak.
- Nem megyek veletek.
- De miért?- kérdezte Rydel.
- Beszéltem az osztályfőnökömmel és visszamegyek a suliba.- mondtam.
- Mi? De miért?- kérdezte Rocky.
- Mert úgy akarok híres lenni, hogy tanulok. És ez most hosszú lenne elmondani. Sajnálom!- mondtam és a Taxira néztem ami éppen akkor érkezett meg a házunk elé.
- Köszönöm, hogy meg tanatítottál gitározni!- öleltem meg Rockyt.
- Vigyázz Rydelre!- mentem Ratliffhoz.
- Köszi a videójátékokat!- mondtam Rylandnek.
- Vigyázz Fannira!- öleltem meg Rosst.
- Köszönöm, hogy segítettél, hogy táncot taníthassak.- öleltem át Rydelt aki ekkor már sírt. A lányoktól is elbúcsúztam majd Rikerhez léptem.
- Köszönök mindent!- mondtam és megfordultam. El akartam menni de megfogta a csuklóm és visszarántott.
- Miért mész el?- nézett rám.
- Ezt meg kell tennem.
- Nem kell. Már elérted az álmod. Nem kell a kéréseknek elegettenni.- mondta.
- Tudom.- mondtam és megint elindultam de utánam szaladt.
- Mi lesz velünk?- nézett a szemembe.
- Hogy maradhatnánk együtt ha elutazom.-kérdeztem könnyes szemmel.
- Várni fogok rád!
- Tudom milyen hiányolni valakit Riker. És annál jobban szeretlek, hogy kitegyelek ennek.- mondtam.
- Azt mondod, mert szeretsz, szakítani akarsz?- nézett rám.
- Nem akarok Riker de érsd meg. Muszály!- mondtam. Riker elfordult. Átkaroltam hátulról és belepusziltam a vállába.
- Köszönöm! Ez volt életem legjobb nyara. Bárcsak ne érne még véget!- mondtam. Lassan elengettem majd beszálltam a Taxiba. A repülőn végig sírtam és csak néztem ki a fejemből.