2014. augusztus 4., hétfő

Interjú

- Egy hónappal később-

* Rocky szemszöge*

A négy napos túrnénk egy hónapra bővült. Szerintem jobb volt, hogy meghosszabítottàk így legalàbb valami lefoglalt minket. Amióta Rami elment üres és hiànyos a tàrsasàg. Ross és Fanni hol felfaljàk egymàst, hol összevesznek és nem szólnak egymáshoz. Rydel és Ell jól megvannak aminek örülök.
Ryland és Savannah is megvannak.
Viszont Riker fejében nem tudom mi forog. Tegnap értünk haza és azóta bent van a szobàjàban és valamit tervez. 
- Meddig csinálsz úgy, mint aki gondolkozik?- kérdezi a mellettem fekvő Anna csukott szemmel.
- Mióta vagy fent?- kérdezem és felé fordítom a fejem.
- Nem régóta.- nyitja ki a szemét.
- Szeretlek.- mondom és teljesen felé fordulok.
- Én is. Csinálunk palacsintát?-kérdezi mosolyogva.
- Persze.- pattantam fel. Lementünk a konyhába ahol senki nem volt.
Nekiálltunk palacsintát csinálni.Mikor már az utolsót is megsütöttük el akartam tenni a lisztet de előtte belemarkoltam és megdobtam vele Annát. Mire ő is megdobott és egy liszt csata alakult ki.
Átkaroltam Anna derekát és megcsókoltam.
- Sziasztok!- lép be a konyhába Riker mire elengettük egymást.
- Szia!- köszöntünk.
- Kérsz palacsintát?-kérdezi Anna.
- Nem kössz.
- Mi ez a ruha? Hova mész?- kérdezem és beleiszok a teámba.
- A clevver Tv-hez.- mondja én meg majdnem visszaköptem a teát.
- Minek?-kérdezi Anna.
- Interjút adni. Viszont ti is kellenétek.- mondja.
- Haver az egész ház még alszik. - mondom.
- Már mindenkit felébresztettem. Gyertek!- mondja és kihív minket a nappaliba. Mindenki kómásan várta, hogy Riker elmondja amit szeretne.

* Rami szemszöge*

Ma nincs suli. Ennek régen de örültem. Most viszont fogalmam sincs, hogy mit fogok csinálni.
Felöltöztem és lementem a konyhába.
- Jó reggelt!- köszön Zsanett életvidáman. Belém is sugározhatna egy kis életkedvet.
- Szia!- köszönök vissza.
- Reggelit?- nyújtja felém a serpenyőt amiben tojás rántotta van.
- Nem kössz.- mondom és a hűtőböl kiveszek egy joghurtot.
- Figyelj ez így nem lesz jó!- mondja.
- Mi?-kérdezem.
- Ez. Amióta visszajöttél nem csinálsz mást csak felkelsz, elmész a suliba, hazajössz, tanulsz, elmész a temetőbe, hazajössz bemész a szobádba és sírsz majd lefekszel aludni. És ez megy egy hónapja.- mondja idegesen Zsanett.
- Mit csináljak?-kérdezem.
- Van egy ötletem. Készülődj és elmegyünk sétálni.- mondja.
Kedvetlenül felmentem és felöltöztem. Utána elmentünk Zsanettal sétálni.
- Erre emlékszel?- mutat a házunk melletti házra.
- Igen. Kiskorunkba mindig innen loptunk almát meg minden féle gyümölcsöt. Pedig nálunk is rengeteg volt.- mondom.
- Mi voltunk a falu "bajkeverői". Mindig jött át a bácsi, hogy megloptuk a szülők meg csak leszidtak.- mondja mire elmosolyodom.
- Hogy vártuk, hogy felnőjünk.- mondom.
- Igen. Most meg bármit megtennék, hogy mégegyszer veled átmásszak ezen a kerítésen.- nevet.
- Szerinted még megvan a titkos bejáratunk? Tudod amikor megemeltette a kerítést csináltunk egy titkos átjáró szerűséget.- mondom.
- Tényleg. Nézzük meg.- mondja Zsanett. Elindultunk megnézni, hogy ott van-e. És ott volt.
Még sétáltunk és nosztalgiáztunk majd hazamentünk.
- Van egy ötletem.- mondja Zsanett és leül a kanapéra.
- Mi?- kérdezem és mellé ülök.
- Úgy hallottam, hogy Linda ma este házi bulit tart. Elmehetnénk.- mondja.
- Ne! Külömben is. Linda utál ahogy én is.
- Figyelj! Lindát nem érdekli, hogy ki megy el. Csak az, hogy mennyien vannak. Elmegyünk és szórakozunk. - Ő is minden buliba bepofátlankodik.- mondja Zsanett. Nagynehezen rávett, hogy menyjünk el este abba a buliba. Kitalálta, hogy ő fogja kiválasztani a ruhámat és ki is sminkel.
- Ez tökéletes lesz!- mutatja fel a fehér szoknyát.
- Ez nem túl ünnepélyes?-kérdezem.
- Nem! Na menyj mosd meg a hajad, zuhanyozz le és kicsinosítalak!- mondja örömködve Zsanett.
- Most olyat játszunk, hogy én vagyok hamupipőke te pedig a jótündér?-kérdezem miközben bemegyek a fürdőbe. Lezuhanyoztam majd mire kijöttem Zsanett már kész volt.
- Te mikor..?-kérdezem.
- Reggel mostam hajat és gyorsan lezuhanyoztam, sminkeltem és felhúztam a ruhám.- mondta mosolyogva.
Bementünk a szobámba ahol leültetett egy székbe. Megcsinálta a hajam majd a sminkem. Ezután felvettem a ruhámat.
- Gyönyörű vagy!- mondja.


- Minek ez a felhajtás? Elég lett volna egy kiengedett haj egy farmer meg egy póló.- mondom.
- Nem!- mondja.
Megvártuk míg Peti hazaér a melóbol majd elindultunk. Mikor odaértünk kiszálltunk az autóbol és bementünk.
- Nocsak- nocsak! Leszoktál a rockról?-kérdezi Linda.
- Szia!-köszöntem.
- Szia Linda!- köszön Zsanett is majd bementünk.
Már vagy egy órája buliztunk de én csak halálra untam magam.
- Zsanett nem megyünk haza?-kérdezem.
- Nem! Érezd már jól magad!- mondja.
Már készültem egyedül hazamenni amikor hírtelen lekapcsolódott a zene és Linda szaladt el mellettem.
Utána mentem. Bement a nappaliba és bekapcsolta a TV-t. Néhányan hurrogtak amit egyből szóvá is tett.
- Mindjárt folytatjuk a bulit de most csendet kérek! Akinek nem tetszik az elmehet!- mondja és leül.
Közben Zsanett is megérkezett aki kérdőn nézett rám mire én csak vállat vontam.
A következő pillanatban megjelent a Clevver TV felirat.
- Jó napot kívánok! Itt van velünk nem más, mint az R5 legidősebb tagja Riker Lynch.- mondja a műsorvezető én meg majdnem elájultam.
- Szia Riker! Ha jól tudom most egy lány miatt vagy itt igaz?
- Igen. Jól tudod.
- Ki ez a lány és mi történt?
- Még nyár elején megismertem egy gyönyörű és tehetséges lányt. Sajnos egy barátja meghalt így visszament a szülővárosába. Aztán visszajött és elbúcsúzott.



- A nevét elárulod?- kérdezi a műsorvezető. Itt volt az a pont ahol nem tudtam mit gondoljak. Ha elmondja a nevem akkor mindenki rájön.
- Azt nem mondhatom el. Viszont remélem, hogy nézi ezt az interjút.- mondja.
- Mivel azt kérted, hogy mindenhol vetítsék valószínű, hogy látja. Üzensz neki valamit?
- Igen. Azt, hogy nagyon szeretem. És mindig is várni fogok rá!- mondja amitől elsírtam magam.
- Szeretnél küldeni neki egy dalt?-kérdezi a műsorvezető.
- Igen.- áll fel Riker és a színpadra lép ahol a banda többi tagja is ott van.
- Nagyon szeretlek R!- mondja és elkezd énekelni.


Miután elénekelték a dalt nem bírtam tovább és kitört belőlem a zokogás. Kifutottam a ház elé Zsanett meg utánam.
- Mi a baj?- kérdezi aggódóan.
- Zsanett! Akiről Riker beszélt.... az a lány...az a lány én vagyok!- mondom és újra sírni kezdek.
- És lehet, hogy most ezt nem hiszed el pedig rólam beszélt.- mondom.
- Elhiszem. Tudok mindenről.- mondja mire meglepetten nézek rá.
- Mi? Kitől és mióta?-kérdezem.
- Két hete átmentem anyáékhoz tanácsot kérni. Ők mondták el.- mondja.
- Vissza kell mennem.- mondom.
- Most?-kérdezi.
- Igen. Hazamegyek. De Rikerékhez még nem megyek. Egyenlőre csak anyáékhoz megyek. Nekik még nem szólok.- mondom.
- Te tudod.- mondja.
Hívtunk egy Taxit és hazamentünk. Otthon összepakoltam majd elbúcsúztam Zsanettól és Peti kivitt a repülőtérre. Ott elbúcsúztam tőle is majd bementem. Megvettem a jegyem. Még egy negyed órát várnom kellet majd felültem a repülőre. Hazamegyek de vele még nem találkozom. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése