Eredmény

Reggel kinyitom a szemem és Rikerrel találom magam szembe.
- Szia!- köszön és megcsókol.
- Szia! Mióta vagy itt?-kérdezem és megdörszölöm a szemem.
- Kb. egy órája.- mondja és megfogja a kezem.
- Mennyi az idő?-kérdezem és felülök.
- Nyolc óra.
- Akkor te már hét órakkor itt voltál?-nézek rá.
- Igen. Kicsit nehezen engedtek be, de Riker Lynch mindent megold.- mondja elégedetten.
- Te kis hülye!- nevetek és megcsókolom.
- Jó reggelt!- köszön az orvos és bejön a nővérrel.
- Jó reggelt!- köszönünk vissza Rikerrel.
- Hogy érzi magát?-kérdezi az orvos miközben a nővér megint átkötni készül a kezemet.
- A lábam és a karom még mindig fáj.- mondom.
- Értem. Dél körül érkezik meg a lábvizsgálat eredménye.- mondja.
- És mikor mehetek haza?-teszem fel a legfontosabb kérdést, ugyanis már utálok itt lenni.
- Ha az eredmények jók lesznek akkor holnap. - mondja majd kimegy.
A nővér is kimegy, mert kint hagyta a fertőtlenítőt.
- Remélem minden oké lesz és hazamehetek. Már utálok itt lenni. Minden olyan fehér és kórház szagú.- mondom mire Riker elneveti magát.
- Mindjárt színesebb lesz minden!- mondja mire furán nézek rá.
Erre Rydel, Anna, Fanni, Savannah és a többiek léptek be lufikkal és virágokkal.
- Sziasztok!- köszönök boldogan.
- Sziaa!- köszönnek vissza.
- Ez mi?- nézek a virágokra és a lufikra.
- Meglepi!- mondja Rydel és megölel.
- Köszönöm de nem kellet volna!- mondom.
- De igen!- mondja Ross.
- Viszont szerintem menyjetek ki, mert mindjárt visszajön a nővér.- mondom.
- Beköti a kezed?-kérdezi Fanni.
- Igen.- mondom.
- Látni akarom a sebed!- mondja Ryland izgatottan.
Elkezdtem a félig leszedett kötést tovább bontani.
- Biztos látni akarjátok?-kérdezem.
- Igen!- mondja Ryland és Ross egyszerre.
Leszedem a kötést mire mindenki ilyedten és elszörnyedve néz a kezemre.
- Na ezért nem akartam, hogy lássátok.- mondom.
- Jó napot!- lép be a nővér meglepetten.
- Jó napot!- köszönnek vissza a többiek nem is foglalkozva azzal, hogy nemsokára kizavarják őket.
- Elnézést de nem lehetnek bent ennyien.- mondja a nővér.
- Akkor mi kimegyünk!- mondja Anna és magávalhúzva Rockyt, Rosst és Fannit.
- Rydel és Ryland maradhat?- kérdezem a nővérre nézve.
- Igen.- mondja mire a többiek kimennek ők ketten meg Riker mögé állnak.
A nővér éppen lefertőtleníteni készül a sebemet én meg megszorítom Riker kezét.
- Ennyire fáj?-kérdezi Ryland mikor végzett a nővér.
- Csíp.- mondom.
Gyorsan bekötötte majd kiment.
- Mikor jöhetsz haza?-kérdezi Delly.
- Délben kapok eredmény, hogy mi van a lábammal és ha minden oké akkor holnap.- mondom.
- A lábad milyen?-kérdezi Ryland mire lehúzom a kötött lábamról a takarót.
- Nem láttam még. Amióta itt vagyok be van kötve.- mondom és visszatakarom.
Rydelékkel még beszélgettem majd elindultak haza a többiekkel.
- Te nem mész?- kérdezem Rikertől.
- Nem. Eszem lent a büfében és megvárom az eredményt.- mondja. Ekkor anyáék lépnek be.
- Sziasztok!- köszönök.
- Akkor én elmegyek kajálni!- mondja Riker majd feláll és kimegy.
- Szia!- lép hozzám anya és megpuszil majd leül Riker helyére.
- Hogy vagy?- ad egy puszit a fejemre apa és odahúz anya mellé egy másik széket és ő is leül.
- Jól. Most kötötték át a karomat. Beszéltem az orvossal és azt mondta, hogy délben jön meg az eredmény és ha minden oké akkor holnap hazamehetek.- mondom boldogan.
- Ez nagyszerű!- mondja anya.
- Mi ez a sok lufi és virág?- néz körbe apa a kórteremben.
- Rydelék fel akartak vidítani.- mondom mire apa csak egy olyan "mindent értek" fejet vág.
- Haragszotok rám?- kérdezem félve.
- Miért haragudnánk?-kérdezi anya.
- Mert nem figyeltem amikor átmentem az úton.- válaszolom.
- Nem haragszunk. És aki elütött az az ember részegen vezetett.- mondja apa.
- Viszont mostmár döntöttem. Itt maradok Los Angelesben. Színészkedek tovább a Glee-ben. És maradok Riker mellet.- mondom.
Anyáékkal tovább beszélgettünk majd Riker jött be mögötte az orvossal.
- Megvan az eredmény?-kérdezem miközben apa kezetfog az orvossal.
- Igen-válaszolja a doki.
Nagyon félek, hogy mi az eredmény. Ránézek Rikerre aki bátorítóan mosolyog, majd odalép hozzám és megfogja a kezem.
- Nos ami az eredmény illeti nincs valami jó hírem.- mondja az orvos.
- Tudtam.- mondom a sírás határán.
- A lába eléggé megsérült a baleset során. Viszont lenne egy műtét aminek segítségével rendbe jöhet.De vannak kockázatok- mondja az orvos.
- Milyen kockázat?- kérdezi apa.
- Ez egy kockázatos műtét. Ha nem sikerül Rami többé nem táncolhat. Sőt előfordulhat, hogy amputálni kell a lábát.- mondja az orvos én meg majdnem elsírom magam.
- És mi van ha nem vállalom a műtétet?- kérdezem.
- Akkor sajnos többé nem táncolhat.- mondja az orvos.
- Szóval, hogyha Rami nem válalja a műtétet akkor többé nem táncolhat, de ha válalja akkor lehet, hogy akkor sem táncolhat?- kérdezi Riker.
- Igen. Gondolja át. Ha válalja holnap meg tudjuk műteni és akkor holnap után már haza is mehet.- mondja az orvos.
- Köszönjük!- mondja apa majd kimegy az orvos.
- Édesem!- ül le az ágyamra Riker és szorosan magához ölelt miközben nekem patakokba folytak a könnyeim.
Nem táncolhatok? El sem tudom képzelni az életemet tánc nélkül. És ha még amputálni is kell.....
- Ne aggódj minden rendben lesz!- mondja apa.
 Anyán látom, hogy teljesen kivan.
- Menyjetek haza. Riker te is hazamehetsz!- mondom.
- Felejsd el! Itt maradok veled!- mondja és tovább ölelget.
- Itt maradsz?- néz apa Rikerre.
- Igen.- mondja.
- Akkor mi hazamegyünk.- mondja apa. Anyával elmentek belőlem meg mégjobban kitört a zokogás.
- Ne sírj!- vígasztal Riker.
- De el sem tudom képzelni az életemet a tánc nélkül.- mondom és tovább sírok.

* Riker szemszöge*

Rami elaludt. Hihetetlen amit az orvos mondott. Kimegyek a folyosóra és felhívom Rydelt.
A második csörgésre felveszi.
- Szia! Megvan az eredmény?- kérdezi.
- Igen. És rossz hírem van?- mondom.
- Mit mondtak?- kérdezi Ross. Ezek szerint ki vagyok hangosítva.
- Azt, hogy Rami lába annyira sérült, hogy nem táncolhat.
- Mi?- kérdezi elképedve Anna.
- De azt mondta az orvos, hogy ha Rami válalja akkor holnap meg tudják műteni és akkor rendbe jöhet. De ha nem sikerül a műtét akkor lehet, hogy amputálni kell a lábát.- mondom.
- Mi van?- kérdezi Rocky.
- Ez most komoly?- kérdezi Ross.
- Igen.- mondom.
- Rami kiborult mi?- kérdezi Savannah.
- Eléggé.- mondom.
- Szegény.
- Ma szerintem már ne gyertek be. Most megyek sziasztok!- mondom és leteszem.
Visszamegyek a kórterembe ahol Rami már fent van.
- Szia!-lépek hozzá.
- Döntöttem.- mondja.
- És hogyan?- kérdezem.
- Vállalom a műtétet.
- Szóljak az orvosnak?- kérdezem.
- Igen.- mondja. Kimegyek és elkedzem keresni az orvost. Hamar meg is találom majd visszamegyünk Ramihoz.
- Döntött?- kérdezi az orvos.
- Igen. Vállalom a műtétet.- mondja Rami.
- Rendben akkor holnap.- mondja az orvos majd kimegy.

* Rami szemszöge*

Riker egész délután próbálta elterelni a gondolataimat több-kevesebb sikerrel.
Most éppen az ablakon néz ki én pedig agyalok a műtéten.
- Hogy fogok kinézni láb nélkül?- töprengek mire Riker azonnal odajön mellém.
- Ne gondolj ilyenre. Nem fogod elveszíteni a lábad. Holnap megműtenek minden rendben lesz és holnap után haza is jöhetsz velem. És akkor megkapod a meglepetésed.- mondja mosolyogva.
- Meglepetés?-nézek rá.
- Aha.- mondja.
- Mi lesz a meglepi?- kérdezem.
- Majd meglátod.- mondja és megcsókol.
- Figyelj Riker.- fogom meg a kezét és a szemébe nézek.
- Igen?- néz rám.
- Igérj meg nekem valamit.
- Mit?- kérdezi.
- Ha nem sikerül a műtét.... és amputálják a lábam akkor.....- mondom de elsírom magam.
- Akkor?- kérdezi Riker.
- Akkor keres egy másik lányt.
- Mi?- kérdezi.
- Nem akarom, hogy egy nyomorék legyen a csajod. És nem akarlak hátráltatni. Nem akarok a terhedre lenni.- mondom sírva.
- Nem ezt felejsd el! Szeretlek és nem foglak elengedni soha! Egyszer már majdnem elveszítettelek. Mégegyszer nem hagyom!- mondja és megcsókol.
Elmosolyodok mire megcsókol. El sem tudom képzelni az életemet a tánc és Riker nélkül.