Elválás

Reggel, mikor felkeltem Riker még aludt. Felé fordultam és csak néztem. Nagyon fog hiányozni, ha elmegy. És nem csak ő, mindenki. A sok hülyéskedés és nevetés.
- Jó reggelt!- köszönök, ugyanis a mellettem fekvő személy mocorogni kezdett.
- Jó reggelt, kicsim! Mióta vagy fent?- nyitja ki a szemét.
- Nem olyan régóta- mondom. Riker átkarolt és a mellkasára fektetett, majd belepuszilt a hajamba.
- Hiányozni fogsz!- szorít magához.
- Te is nekem! Nagyon- csókolom meg.
Felkeltünk és lementünk a konyhába, ahol anya mosolyogva fogadott minket.
- Gyertek, kész a reggeli!- mosolyog rám. Bementük a konyhába és leültünk.
- Ez a reggeli póstával jött- teszi le elém apa az újságot. Felemeltem és megnéztem a címlapot. Riker és én voltunk rajta, ahogy egymást átölelve állunk.
- Újjabb sztárbaba születik- nyújtom át Riker-nek az újságot. Ő is elolvasta, majd letette. -Nem szállták meg még a házat?- nézek apára, aki megrázza a fejét.

- Mark felhívta a sajtósokat, és megkérte őket, hogy ne zaklassanak titeket- ül le anya.

- Akkor is ott lesznek minden fa mögött, és azt fogják lesni, hogy mit csinálunk- mondom.

- Ez várható volt! Te is sztár vagy és Riker is. Ez a hírnév hátránya. Nincs magánéleted!- veszi fel apa a táskáját.- Én elmentem dolgozni! Vigyázzatok magatokra!- ad egy puszit a fejemre, majd anya kíséretével kimegy.

- Mikor indul a gép?- nézek Rikerre.

- Csak este. Addig el tudlak kísérni az orvoshoz, és még egy kicsit együtt lehetünk- fogja meg a kezem.

- Segíthetek majd bepakolni?- kérdezem, mire mosolyogva bólint. Megreggeliztünk, elkészülődtünk és elindultunk a orvoshoz. Ott felfeküdtem az asztalra, Riker mellém állt, és megfogta a kezem.
- Itt minden rendben!- mondja mosolyogva az orvos.
- Azt még nem lehet tudni, hogy lány vagy fiú?- kérdezem kíváncsian.
- Hát..., ami azt illeti, de. Mostmár lehet tudni, de még nem biztos- nézi a monitort.- Ha minden igaz, akkor kislány!- mondja, mire elmosolyodom. Valójában mindegy, hogy fiú vagy lány, csak egészséges legyen, de mindig is kislányt szerettem volna.
Az orvos megadta a következő vizsgálat időpontját, majd haza indultunk.
- Kislány!- mosolygok Rikerre a kocsiban.
- Mindegy, csak egészséges legyen! Majd a következő fiú lesz- fogja meg a kezem.
- Következő?- nézek rá meglepetten.
- Miért nem lesz következő?- mosolyog rám.
- Miért lesz?- mosolygok vissza.
Írtam egy SMS-t anyának, hogy menjen át Lynchékhez, mert mondani szeretnénk valamit, illetve írtam Dellynek is, hogy mindenki maradjon otthon. Riker leparkolt, kiszálltunk, majd átkarolt és úgy mentünk be.
- Sziasztok!- köszönünk, és bemegyünk a nappaliba.
- Na, mit akartatok mondani?- türelmetlenkedik Rydel.
- Direkt eljöttem a melóból, szóval remélem jó hír- mondja apa.
- Nos! Voltunk az orvosnál, aki azt mondta, hogy a babával minden rendben- kezdi Riker.
- És azt is mondta, hogy mostmár lehet tudni, hogy lány-e vagy fiú- mosolygok.
- Ne húzd már! Mond!- sürget Rocky.
- Hát, eddig úgy néz ki, hogy- nézek mosolyogva Riker-re.- Kislány!- fordulok vissza a többiekhez, mire Delly ujjongva felpattan.
- Oh, nemár!- mondja Ross, mire tágra nyílt szemekkel nézek rá- Vagyis.. ne értsétek félre, nagyon örülök neki, csak buktam egy húszast.- nyomja Delly kezébe a pénzt.
- Ki fogadott még?- kérdezi Riker.
- A fiúk és Fanni fiúra, Annával és Savannah-val meg lányra- mosolyog Delly.
- És mi lesz a neve?- kérdezi Ell.
- Azt nem mondjuk el- mosolyog Riker.
- Mi? Miért?- pattan fel Ross és Rydel egyszerre. Hiába, ők ketten a legkíváncsibbak.
- Mert meglepetés lesz. Majd, ha megszületik elmondjuk- mosolyodom el, majd Riker-rel a szülőkhöz mentünk. Hagytuk a többieket, had dolgozzák fel, hogy még pár hónapot várniuk kell. Miután a szülőkkel mindent megbeszéltünk, kiültünk Riker-rel a kertbe, és elkezdtük megbeszélni a neveket.

* Ross szemszöge*

Mi az, hogy nem mondják el?! Ezt nem tehetik. Nem baj, akkor is ki fog derülni. Rydel kiszedi belőlük, és én sem fogom őket békénhagyni.
- Ross!- vág hozzám Fanni egy párnát, mire megrázom a fejem, és már rá figyelek.
- Tessék?- kérdezem.
- Gyere pakolni- indul el én meg követem.- Összehajtottam pár ruhádat, mert, ahogy...- kezdi, de megakad, mikor megfordul és látja, hogy bezárom az ajtót.- Miért zártad be az ajtót?- néz sejtelmesen.
- Csak úgy- mosolyodom el,- Mit akartál mondani?- ülök le az ágyra nagynehezen, ugyanis az egészet ruhák borítják.
- Azt, hogy összehajtogattam, mert te csak lehánytad ide. Amik már itt vannak elrakhatod- mutat egy kupacra.
- Majd később elpakolok- kelek fel és háta mögé megyek.
- Ross!- szól rám, mikor átkarolom hátulról.
- Hm?- kezdem el nyakát puszilgatni.
- Soha nem leszünk kész- húzza be egy kicsit nyakát.
- Mivel?- kérdezem perverzül, mire megüti a karomat.
- A pakolással! Szerintem inkább azt fejezzük be- fordul meg. Nem válaszoltam, csak magamhoz rántottam és homlokomat az ővéhez támasztottam.
- Majd befejezzük!- csókolom meg hosszasan.
- Nem is tudunk az ágyra feküdni!- mondja.
- És?- kérdezem. Leültem a földre, majd magamra rántottam őt is, és a hátára fektettem.
- Ross! Ne már!- nevet, miközben fölé hajolok.
- Miért? Kényelmes a padlóm. Sokszor ébredtem már ott- csókolom meg. Fanni végre nem szólt semmit, de csókcsatánkat mégis megzavarta valami. Méghozzá a drága, aranyos báttyám.
- Ross!- kopog be.
- Nem érek rá, Rocky!- válaszolom. Fanni kihasználta a pillanatot, hogy beszéltem és már a hátamra is döntött.
- Valamit mondani akarok- beszél továbbra is az ajtó másik oldalán.
- Majd később elmondod- gombolom ki Fanni blúzát.
- Csak két perc- folytatja tovább.
- Rocky! Nem érek rá! Hagyjál már!- kiabálom rá, mire Fanni befogja a számat. Nem értettem mit akar, de csak mosolygott.
- Mond csak Rocky. Figyelünk!- mondja Fanni, majd megcsókol.- Ne szólj, egy szót sem!- suttogja fenyegetően a fülembe. - Csak, ha kérdez- csókol meg újra.
- Van egy ötletem, hogyan deríthetjük ki a baba nevét. Majd, ha már tudják, elmegyünk Riker-rel bulizni, biztos bepiál, és kiszedjük belőle- mondja, mire Fanni hírtelen abbahagyja csókunkat, és ingem kigombolását.
- Mivan?- nyitja ki az ajtót, mire Rocky elkerekedett szemekkel néz rá. Hát igen! Legközelebb figyelmeztetnem kellene, hogy a blúzát, gombolja be.- Te komolyan leitatnád azért a tesódat, mert nem tudsz várni még kb. 5 hónapot?- kérdezi idegesen.
- Nem akartam megcsinálni, csak vicceltem- mondja.
- Elég hülye vicc volt. Na szia!- csapja be Rocky orra előtt az ajtót, majd bezárja.
- Legközelebb gombold be a blúzod- nevetek a földön.
- Minek? Így is nehezen tudtad kigombolni- ül rá csípőmre majd megcsókol. Egy darabig így szórakoztunk, majd fordítottam helyzetünkön.
- Ross!- kopog be Ryland.
- Ezt nem hiszem el!- mondom, mire Fanni befogja a számat, megint. Ezt nagyon élvezheti.
- Ross!-szólal meg újra Ryland.
- Elaludt!- mondja Fanni, kezét még mindig a számon tartva. Viccből megnyaltam a kezét, mire elkapta és a hajamba törölte.
- Oké- lép le Ry.
- Ezt te sem gondoltad komolyan!- mondom.
- Miért?- mosolyog, de pontosan tudta, hogy utálom, ha valamit a hajamba ken.
- Ezért büntetés jár!- markolok bele erősen fenekébe.
- Ha ez a büntetés, akkor rossz kislány akarok lenni- nevet, mire erősen megcsókolom.

* Rami szemszöge*

- Pakolni kéne- nézek Riker-re.
- Nem akarook!- szorít magához.
- Én sem, de muszáj- puszilom meg homlokát. Nagynehezen felkászálódtam az öléből, majd ő is felkelt és felmentünk. Ross szobájából Fanni nevetése hallatszott ki, mire Riker-re néztem.
- Nem akarom tudni!- viharzik el mellettem, mire felnevetek, majd bemegyek utána a szobába. Előhúzta a nagy kék bőröndjét, majd kinyitotta a szekrényt.
- Fú!- emel ki egy hatalmas ruhakupacot a szekrényből, majd beledobja úgy, ahogy van a bőröndbe.
- Azokat ugye összehajtod?- nézek rá, mire megrázza a fejét.
- Kellene?- kérdez vissza, mire a fejemre csapok.
- Majd én összehajtom- kezdek neki. Egy darabig hajtogattam, majd beállt ő is segíteni. Bepakolt, ezúttal normálisan, majd becsukta a bőröndök tetejét.
- Minden megvan?- kérdezem, mire bólint, majd leül mellém az ágyra. - Nagyon, nagyon fogsz hiányozni!- ölelem át.
- Ti is nekem-csókol meg, majd megsimítja a hasam. - Egy igazi rockhercegnő lesz belőle-mosolyog rám.- Megtanítom gitározni, dobolni, énekelni, táncolni. Mindenre!- mondja izgatottan, mire elnevetem magam.

- Te leszel a legjobb apuka a világon!- simítom meg arcát, mire mélyen a szemembe néz.

- Te pedig a legjobb anyuka!- csókol meg.

- Hé, Riker!- nyit be Anna. -Mark üzeni, hogy vidd le a cuccaidat- mondja.

- Viszem!-kel fel és megfog két bőröndöt. Nyúltam az egyik táskájáért, de rámszólt.

- Ugyan már! Ezt még elbírom!- fogom meg majd elindulok le. Levittük a cuccokat a többi bőrönd és táska mellé.
- Ross cuccai hol vannak?- nézi Mark a táskakupacot.
- Már szóltam neki, hogy hozza le- rángatja le Delly a bőröndjét, mire Riker elveszi tőle.

* Ross szemszöge*

- Mondtam, hogy pakolni kell előbb- gombolja be a blúzát Fanni.
- Én meg mondtam, hogy nem érdekel- csókolom meg.
- Gyorsan pakoljunk be!- nyitja ki az egyik bőröndömet, majd az összehajtott ruhákat belerakta. Miután sikeresen megtelt az összes táska, levittük őket.
- Örülök, hogy végre összepakoltál- veszi ki apa az egyik bőröndöt kezemből.
- Bocsi!- emelem fel védekezően a kezem.
- Na, apa! Ross sokáig távol lesz! Csak elbúcsúztak egymástól!- lép mellém Rocky.
- Ugye nem akarsz monoklival koncertezni?!- nézek rá szúrós szemmel, mire elmegy.

* Rami szemszöge*

Most valahogy nem tudtam nevetni Rocky és Ross hülyeségén. Folyamatosan azon kattogott az agyam, hogy mit csinálok itthon Riker nélkül. Hiába ült még ott mellettem, iszonyatosan hiányzott. Már most.
Pár óra múlva elérkezett a búcsú ideje. Mindenki kiment a kocsihoz.
- Nagyon vigyázz magatokra!- támasztja Riker homlokát az enyémnek.
- Te is! Nagyon szeretlek!- csókolom meg.
- Én is!- ölel meg hosszan.- Nemsokára itthon leszek! Majd hívlak!- enged el, majd beül az autóba.
A többiektől is elbúcsúztam, majd beindult az autó és elhajtottak. Már vagy 5 perce eltűnt az autó a szemünk elől, de én még mindig kint álltam és néztem utánuk.
- Rami, gyere be! Megfázol!- szól rám anya.
- Anyádnak igaza van! Gyere be!- lép mellém apa, majd bevezet a házba.
- Olyan csend van- nevetem el magam.
- Ha zavar a csend szívesen énekelek neked- nevet fel Fanni.
- Köszi, kihagyom!- ülök le a kanapéra.
Soha nem voltunk még hárman ilyen csendben. Most viszont... senki sem szólt semmit. Mindenki a gondolataiba meredt.
- Elmegyek lefekszem!- kelek fel, majd elindulok felfelé. Gyorsan lezuhanyoztam, felvettem Riker Grincses pólóját, majd lefeküdtem.
Az éjszaka közepén felébredtem. Lementem a konyhába, hogy igyak egy bögre kakaót. Kiültem a kanapéra de mikor beleittam volna az italomba, a telefonom kijelzője felvillant. Egyből felkaptam, hiszen azt hittem Riker az. De nem ő volt.
Ismeretlen szám:
" Szóval tényleg terhes vagy! Ltom Riker itthagyta a pólóját nektek! Szép álmokat benne! Jól áll!"
Azonnal felkaptam a fejem és körbenéztem, majd ki az udvarra. Nem tudom ki írta ezt az üzenetet, de itt van az udvarban, és engem figyel.

Valóság

Azonnal felpattantam az asztaltól, és rohantam a cipőmért.
- Mi történt?- jön utánam Riker.
- Ross hívott. Azonnal be kell mennünk a kórházba- húzom a cipőmet. A többiek is elkezdtek készülődni, majd gyorsan beültünk a kocsiba és indultunk.
- Nem mennél egy kicsit gyorsabban?- nézek Rikerre.
- A múltkor te kértél, hogy lassan menyjek- válaszol.
- Akkor most siess!- kiálltok rá, mire beletapos a gázba.
Ahogy megérkeztünk a kórházhoz, azonnal kiszálltam a kocsiból és indultam Fanni kórterme felé. Szinte berontottam a szobába, ahol Ross és Fanni nyugodtan beszélgettek.
- Sziasztok!- köszön Fanni.
- Édes istenem!- rohanok hozzá és megölelem.- Minden oké? Jól vagy?- nézel rá, mire csak bólint.
- A doki szerint ma már haza is jöhet- mondja Ross.
- Én meg a szívbajt kaptam, mikor felhívtál. Azt hittem, hogy valami baj van. Rohantunk végig a városon- mondom mérgesen.
- Ross ötlete volt- mondja Fanni.
- Utálom a színészkedésedet- mondom és leültem.
- És, ha rosszul lesz?- lép Riker Ross mögé és megfogja a vállát.
- Kérlek ne ölj meg!- kezd el könyörögni Ross, mire felnevetünk.
Még vagy egy órát bent voltunk a kórházba, majd végre hazaengengedték Fannit. Beültünk a kocsiba és elindultunk haza.
- Én átmegyek anyához- mondom Rikernek és elindulok haza. Mivel a kulcsomat visszaadtam, így csengettem. Anya boldogan nyitott ajtót, majd behívott.
- Na mesélj! Mi újság?- kérdezi, miközben leülünk az asztalhoz.
- Hát... igazából szívességet szeretnék kérni- kezdem, mire csak bólint. - Fanni és Ross nemrég összevesztek és Fanni egy kicsit bulizni kezdett. Tegnap eltűnt és Riker-rel úgy találtuk meg, hogy nem volt... hogy is mondjam...épp állapotban. Be volt drogozva. És összeesett, majd bevittük a kórházba, ahol megvizsgálták és ma reggel ébredt fel. Szeretném, ha beszélgetnél vele egy kicsit. Mivel téged a második anyjának tekint. És habár velem haragban vagytok, legalább ő és Anna had jöjjenek ide, ha valami gáz van- fejezem be mondandóm.
- Persze, hogy beszélek vele. És te is nyugodtan jöhetsz. Nem haragszunk rád. Majd apád is megbékél, ne aggódj.- fogja meg a kezem, mire elmosolyodom.

* Egy héttel később*

Egy hét telt el, mióta Fanni kijött a kórházból. Azóta Ross sokkal jobban vigyázz rá, Fanni felmondott a munkahelyén és most másik állást keres, néha találkozik anyával és beszélgetnek, illetve mostmár a saját családját is többet keresi, Anna tervezi a legújabb szépségszalonját Rocky-val, Ryland szervezi a következő turnét és közben a DJ karrierjét fejleszti, Rydel és Ell pedig elvannak, mint mindig. Ami pedig engem és Riker-t illet... felnőttként viselkedünk. Riker mindenben segít nekem, ami néha már az agyamra megy. Viszont most jól jön a segítsége, ugyanis nagyon rosszul vagyok.
- Kérsz valamit?- ül le mellém a kanapéra.
- Nem, köszi- ülök fel.
- De nem is reggeliztél- mondja.
- Mivel nem marad meg semmi a gyomromban- mondom egyértelműen. - Át kell mennem anyáékhoz egy pár cuccomért-kelek fel, ami egy kicsit rossz ötlet volt.
- Majd én átmegyek- fogja meg a derekamat Riker és visszaültet a kanapéra.
- De...-kezdeném de a szavamba vág.
- Nincs de. Egy, nem tudnál átmenni, mert rosszul vagy, és kettő, szerintem, ha anyukád így meglátna infarktust kapna- mondja.
- Olyan rosszul nézek ki?- kérdezem.
- Sápadt vagy és fáradt. Lehet, hogy valami betegséget is elkaptál. El kéne menj egy orvoshoz- kezdi megint az aggodalmaskodást.
- Riker! Nincs semmi bajom. Akkor átmész te?- kérdezem, mire csak bólint, felpattan és elmegy.

* Riker szemszöge*

Huh, hát remélem Rami apja nem fog nekem esni. Amióta kidobták, azóta nem találkoztam vele. De már vagy egy hónap eltelt, remélem megnyugodott egy kicsit. Óvatosan megnyomtam a csengőt, és imátkoztam, hogy Rami anyja nyisson ajtót.
- Szia Riker!- köszön Rami anyukája.
- Szia! Rami kérte, hogy jöjjek át, és vigyek át neki egy pár ruhát.- mondom.
- Gyere be!- enged be. Bementem a nappaliba, ahol Rami apja ült. Jaj, nekem.
- Üdv!- köszönök, mire felém néz. Na, ha most nem öl meg, akkor soha.
- Nyugdtan menj fel- lép mellém Rami anyukája, mire elindulok.
- Riker!- szól utánam az apja.
- I..Igen?!- fordulok meg óvatosan. Felkelt a kanapéról és elindult felém.
- Hol van?- kérdezi.
- Öhm... Hát nálunk. Nem érzi jól magát, és így én jöttem el helyette- mondom.
- Látni akarom
- Én nem tiltakozom ellene- mondom.
- Most!- mondja egy kicsit hangosabban.
- Rendben. Akkor menjünk- indulok el, a szülők pedig követnek.

* Rami szemszöge*

- Na mizu, királylány?- ül le mellém Rocky
- Rocky, most nincs kedvem hülyéskedni- nézek rá.
- Neked nem is kell. Majd én szórakoztatlak- pattan fel és, mint aki nagy műsorra készül megköszürölte a torkát és tornázni kezdett.
- Rocky légyszíves ne- kértem de hiába.
- Akkor hölgyeim és uraim...- kezdi a távirányítóba beszélést, de Riker pont akkor ért haza.
- Köszönöm!- nézek az égre hálálkodva.
- Hosszú még a nap- megy el Rocky.
- Áthoztad, amit...-kezdem de mikor Riker mögött meglátom a szüleimet megakadok.- Kértem- fejezem be a mondatomat és felkelek.
- Rami, valaki beszélni szeretne veled- ál mellém Riker, mire apa előrébb lép.
Már vagy egy hónapja nem beszéltem vele. Egyszer sem. Hiányzott a hülyéskedésünk és a szeretete. Minden. És most csak azt remélem, hogy nem azt fogja mondani, hogy "szedd össze az összes holmid!"
- Sajnálom!- lép közelebb megbánóan, mire meglepetten nézek rá. - Fontos vagy nekem. Csak megijedtem, hogy elveszítelek, hiszen te vagy az egyetlen gyerekem. És nem tudom még felfogni, hogy felnőttél és elhagysz- mondja, mire könnybe lábad a szemem.
- Az apukám vagy! Soha nem hagynálak el. Szeretlek és mindig is szeretni foglak- lépek hozzá és megölelem. Szorosan öleltük egymást én pedig már sírtam.
- Nagyon vigyázz rájuk!- mondja apa Riker-nek, mikor elválunk.
- Megígérem- áll mellém és átkarol.
- És, fiút vagy lányt szeretnétek?- kérdezi apa. És itt jött a gond, ugyanis Riker fiút mondott, de én ugyan abban az időben lányt.
- Asszem erről még nem beszéltünk- nézek rá.
- Ja. Tudtam, hogy valamit akarok tőled kérdezni- mondja Riker, mire felnevetek és megölelem.
- Akkor még a neveken sem gondolkodtatok?- kérdezi anya.
- Nem- mondja Riker.
- Amúgy én azon gondolkodtam, hogy nem mondjuk el a nevét. Nemsokára úgy is kiderül, hogy fiú-e vagy lány, akkor gondolkozunk majd a nevén, de azt nektek csak a születése napján mondjuk el- mondom az ötletem.
- Ez jó ötlet!- egyezik bele Riker.
- Ti tudjátok- von vállat apa.
Később mindenki hazaért, a szüleim maradtak, így az egész család együtt ebédelt végre. Mindenki a babáról beszélt, ám felmerült egy téma, ami jó is és rossz is volt. A banda nemsokára turnéra megy, így megint egyedül maradok itthon. Vagyis a Fanniékkal, ugyanis Anna a kozmetikáját csinálja, Fanni meg nemrég talált munkát. Hát, megint előjönnek a régi idők. Hárman ücsörgünk a szobámba és mindent kibeszélünk. Csak most nem kedzünk el ugrálni R5 számra. Vagyis a lányok lehet, de én nem. A Clevver Tv interjút akar velünk készíteni, szóval Riker és én holnap mindent bevallunk...

* Másnap*

- Mi van, ha megutálnak? Ha miattam haragudni fognak a rajongók? Ha kevesebben mennek a koncertre- idegeskedek az autóban már korán reggel, a Clevver Tv stúdiájához közel.
- Nyugi már! Nem fog senki megutálni. Előbb-utóbb úgyis született volna egy gyerekünk- fogja meg Riker a kezem. Bár Riker szavai nyugtatóak voltak, én még mindig azon agyaltam, hogy mi lesz, ha már mindenki tudni fogja. De nem eshettem pánikba, hiszen mire észbe kaptam már bent voltunk a stúdióban. Gyors smink, haj igazítás, megkaptuk a mikrofonokat és kezdődött is az adás.
- Jó reggelt! Ma két énekes vendéget fogadunk, egyikőjük az R5 legidősebb tagja, másikuk pedig a Glee sztárja. Köszöntsék Riker-t és Ramit- mondja a műsorvezető, mire bemegyünk és leülünk a kanapéra.
- Sziasztok!- köszönünk.
- Ha jól tudom, két bejelentésetek is van, a rajongók számára-mosolyog a műsorvezető.

- Igen. Bár gondolom, a bejelentéseinket már sejtik, vagy esetleg beszélnek róla, de szeretnénk megerősíteni. Riker és én valóban együtt vagyunk, már egy jó ideje- mondom, mire Riker megfogja a kezem. Rá mosolyogtam és figyeltem a további kérdésekre.

- Hol ismertétek meg egymást? A Glee-ben?

- Nem, igazából nyár elején költöztem ide a szüleimmel, Los Angelesbe, és Riker-rel egy vacsorán ismerkedtünk meg- válaszolok. Persze, ez nem volt elég a médiának, szinte teljesen kivesézték a megismerkedésünket, első randinkat, mindent.

- És mi lenne a másik hír? Talán esküvő?- nevet a kamerába.

- Azt még nem terveztük. A másik bejelentésünk, hogy Raminak és nekem nemsokára, gyermekünk lesz- mondja Riker, mire a műsorvezető kicsit megdöbben.

- Ez csodálatos hír! Gratulálok!- bólint. Persze ez sem volt nekik elég, minden félét kérdeztek majd végre búcsúzás és távozás. Gondoltam, nyugodtan kisétálhatunk és hazamehetünk, de nem. Hogy is hihettem azt, hogy miután bejelentjük, hogy gyerekünk lesz, simán elegendnek. Egy csomó sajtós és rajongó szállta meg Riker kocsiját.

- Mit csinálsz?- nézek a zsebében kotorászó Riker-re.

- Segítséget hívok- veszi elő a telóját és valakivel nekiáll beszélni. Én addig csak bámultam ki az üvegajtón, és néztem a rengeteg fotóst és rajongót, akik minket fotóztak és videóztak. Pedig még az épületben voltunk. Pár perc múlva egy ismerős kocsi gördült be a parkolóba, és kiszállt belőle Ross. 

- Komolyan?! Ross? Más nem volt otthon?- nézek Riker-re. 

- Az is csoda, hogy felvette a telefont. Inkább gyere!- fogja meg a kezem és kicsapja az ajtót. Míg Ross nagynehezen a fél rajongótábor figyelmét elterelte, mi gyorsan kimentünk. Ám, mikor valaki meglátta valaki, hogy kimegyünk, elkiálltotta magát, és megint mindenki a nyomunkba volt.

- Ülj be!- nyitja ki a kocsi ajtaját Riker.

- Nem kell kétszer mondani- pattanok be gyorsan és becsukom az ajtót. Riker intett Ross-nak majd mind a ketten beültek, Ross a saját kocsijába, és elindultunk. 

- Soha többé ilyen interjút- döntöm hátra a fejem.

- Pedig még csak most jön a káosz- mondja Riker. Már alig vártam, hogy hazaérjünk, és reméltem, hogy a házat nem szállták meg a sajtósok. Mikor hazaértünk gyorsan kiszálltam a kocsiból és bementem.
- Minden oké?- fut elém Rydel.
- Az biztos, hogy egy ideig mi leszünk az újságok címlapján- mondja Riker.
- Jól vagy?- néz rám Delly, mire csak bólintok.
- Csak nem tudom, hogy ezek után, hogyan megyünk el a holnapi ultrahangra?!- nézek Riker-re.
- Aludjatok nálunk!- jön a nappaliból anya.- Csak ma este. Holnapután már úgyis elutaztok- néz Riker-re, mire bólint. - Akkor pakoljatok össze, és gyertek!- mondja anya. Felmentünk Riker szobájába, ő összepakolt pár cuccot, én meg a sajátomnak a nagyját, hiszen apáékkal kibékültem, és elindultunk.
- Mit csináljunk?- ül le az ágyamra Riker.
- Nem tudom- ülök mellé.
- Nem legyél már ilyen szomorú. Minden rendben lesz- puszilja meg a vállam.
- Szia, Naya!- veszem fel a telefonom.
- Miért nem mondtad, hogy elmondjátok a világnak, hogy terhes vagy?- kérdezi kicsit idegesen.
- Bocsi, csak annyi minden történt mostanában- fogom a fejem.
- Mesélj!- kérlel, mire belekezdek. Elmeséltem neki, hogy kibékültem apáékkal, hogy Fannival minden rendben, hogy Riker holnapután elmegy turnézni, hogy ma mi volt és, hogy holnap vizsgálatra megyek. Nagynehezen letette, mire ledőltem Riker mellé.
- Jó sokáig tudtok beszélni- néz az órájára.
- Ő Naya! Hiszen ismered- mondom mosolyogva. Riker magához húzott, majd szorosan átölelt, és így feküdtünk sokáig egymás mellett, csendben.

Drogok

Már mindenki lezuhanyzott de még mindig itt ülünk a kanapén és beszélgetünk. Ross és Fanni viszont azóta sem jöttek haza. Remélem kibékültek és együtt vannak.
- Menyjünk fel. Álmos vagy- szólal meg Riker a kb. 20.-dik ásításomnál.
- Nem vagyok álmos.- mondom.
- Ezzel nem fogsz átverni. Pihenned kell. Na gyere!- kel fel majd felémnyújtja a kezét.
- Nem.- vágom rá.
- Ugye nem akarod, hogy felvigyelek?- néz rám felvont szemöldökkel mire cukin elmosolyodok. - Na jó!- mondja majd felvesz.
- Jó éjt, srácok!- köszönök. Indultunk volna a lépcsőhöz, de pont akkor esett be Ross mire kérdőn néztünk rá.
- Rami, baj van!- kapkodja a levegőt mire Riker egyből lerak.
- Hol van Fanni?- kérdezem idegesen.
- Miután elhúzott utána mentem, de nem találom sehol. Egy darabig tudtam követni de eltűnt. Azóta őt keresem- mondja mire bennem az ütő is megállt.
- Mire várunk? Indulás!- kiállt Anna és Rocky-val elindultak az ajtó felé.
- Rydel maradj itthon és ha hazajön telefonálj!- mondom és én felvettem a cipőm.
- Nem neked kéne itthon maradnod?- kérdezi Riker.
- Ha megtaláljuk Fannit én akarok vele beszélni. Rám talán hallgat.- mondom. Mindenki felöltözött majd mondtam, hogy ki merre menyjen. Mindenki elindult. Riker is ment volna de megállitottam.
- Mi az?- néz rám.
- Van egy sejtésem, hogy hol van Fanni.- mondom lehajtott fejjel.
- Ugye nem? Fanni drogozik?- döbben meg Riker.
- Útközben elmondom- indulok a kocsija felé. Beszállt majd elindultunk.
- Na szóval mi ez a sztori?- néz rám egy pillanatra majd újra az útra.
- Fanni régen modell szeretett volna lenni. Jelentkezett is egy ügynökségnél ahol fel is vettelék de Stefanie beleavatkozott így Fanni röpült. Egy hatalmas álma tört össze. Annával minden egyes nap, reggel és este vígasztaltuk, de semmi. Kijelentette, hogy hagyjuk egyedül. Annával egy napig kerestünk modell ügynökséget de Stefanie hazugsága mindenhol ott volt. Annával elmentünk Fannihoz aki éppen egy buliba volt. Utána mentünk és láttuk, hogy részeg. Hazavittük és úgy gondoltuk "oké egyszer berúgott kész" de nem így lett. Anna két hétre elutazott ugyan akkor amikor én. De én csak egy hétre. Elmentem Fannihoz és pont akkor mentem be a szobájába amikor drogot akart bevenni. Leállítottam és mindent bevallott. Segítettem leszokni róla és azóta nem emlegetjük a modellséget és ezt a korszakot.  De most félek, hogy újra droghoz nyúl.- törlöm le a könnyeim.
- Anna nem is tud a drogról?- kérdezi Riker.
- Nem. Mikor hazajött valami gond volt a családjába így nem montuk el neki. Utána meg mar nem hánytorgattuk a múltat.- mondom. Időközben megérkeztünk egy bárhoz ahol sokszor drogot árulnak.
- Maradj itt!- mondja Riker.
- Dehogy maradok!
- Rami!
- Az én barátnőm.- mondom és elindulok.
Mielőtt bementünk volna az épületbe, valami megcsapta a fülem. Ez Fanni. Elindultam az épület mögé, ahonnan a hangot hallottam.
- Rami!- fut utánam Riker de én csak a távolban álló alakokat nézem, miközben közelebb megyek.
- Hé!- szaladok Fannihoz mikor meglátom, hogy egy srác közelít felé.
- Te is beszállsz?-néz rám a srác.
- Szerintem nem.-áll elém Riker mire a srác hátrébb lép de a másik három előrébb amolyan "szétverünk" stílusban. Az egyik srácot azonban felismertem. Fanni őt hozta haza a múltkor.
- Fanni, minden oké?-nézek barátnőmre aggódóan.
- Per...persze. Mi...miért ne...ne lenne?- néz rám és abban a pillanatban elájult, de Riker elkapta.
- Gyere bevisszük a kórházba!- emeli fel Riker és sietve elindul vele. A négy srác gyorsan elhúztak én pedig futottam Riker után. Beültünk a kocsiba és elindultunk a korház felé.
- Rydel. Megvan Fanni- mondom sírva a telefonba.
- Miért sírsz? Rami mi a baj?- kérdezi Rydel aggódva.
- Gyertek a kórházba.- teszem le a telefont.
Riker rámnézett és megfogta a kezem majd tovább figyelte az utat. Hamar beértünk a kórházba majd Fannit azonnal el is vitték.
- Minden rendben lesz- ölel magához Riker.
- Rami!- hallom meg Rydel hangját mögülem mire megfordulok és a többieket látom akik felénk futnak.
- Hol van? Mi van vele?- kérdezi Ross Riker-t.
- Hogy hol van? Élet -halál között hála neked! Bedrogozta magát miattad! Te vagy az oka! Ha meghal az csak is a te hibád lesz!- lökdösöm idegesen.
- Nem én mondtam neki, hogy drogozzon!- kiabáll Ross.
- De ha hittél volna neki, hogy a főnöke egy idióta és nem pedig más pasikkal van akkor nem lenne ez! Miattad van minden!- lököm meg erősebben.
- Rami fejezd be!- fog le Riker és elvezet Ross elől. - Ülj le és nyugodj meg!- ültet le egy székre majd legugol elém.
- Nem tudok megnyugodni!- mondom.
- De meg kellene. Nem tesz jót a babának ha ideges vagy. -ül mellém.

* Ross szemszöge*

Raminak igaza van. Ez az én hibám. Nem vigyázztam rá eléggé.
Dühösen megfordultam és elhagytam a kórházat. Hallottam, ahogy Delly utánam kiabáll de nem érdekelt. Beültem a kocsiba és idegesen tapostam a gázra.
Út közben megláttam egy drogos bandát. Köztük volt az a srác is, akivel Fanni egyik nap hazajött.
Leparkoltam, majd egyből a társaság felé indultam. Ahogy odaértem behúztam egyett a srácnak mire az elesett.
- Te szemét!- rúgok belé egyett de a többi is nekem esett. Már egész tömeg verekedés alakult ki mikor megjelent a tulajdonos, akinek a bárja előtt voltunk és elzavart minket.
- Ha még egyszer meglátlak a barátnőm közeléből, vagy ha valami baja lesz miattad... MEGÖLLEK!- hangsúlyozom ki az utolsó szót majd otthagyom.
Visszaültem az autóba és elindultam újra a kórházba.
Mikor beértem mindenki ijedten kapta fel a fejét.
- Mi történt veled- jön felém Rydel és a sebeimre pillant az arcomon.
- Semmi. -mondom de Rydel hozzá ér az eggyik sebemhez, mire felszisszenek.
- Szólok valakinek.- indul el de visszatartom. -Még semmi.- válaszol mielőtt feltettem volna a kérdést.

* Rami szemszöge*

Már nem tudom mióta itt ülünk és még egy rohadt orvos sem tolta erre a pofáját. Talán még soha nem voltam ennyire ideges, mint most.
- Rami- jön oda hozzám Ross, mire már nem a falat hanem őt nézem.
- Mi történt veled?- ijedek meg
- Elrendeztem azt a gyereket.- mondja és leül. Pár percig néma csendben ültünk egymás mellett majd megszólalt. - Ne haragudj!
- Te ne haragudj! Nem lett volna szabad azt mondanom. Nem a te hibád.- nézem továbbra is a falat.
- De az enyém. Ha nem veszek vele össze, akkor nem lennénk itt.- hajtja le a fejét.
- De itt vagyunk. Fanni jobban lesz, kibékültök és minden rendben lesz.- simítom meg a hátát, mire felnéz majd megölel.
- Önök a hozzátartozók?- jön ki egy orvos, mire mindenki odajön.
- Igen. - állok fel.
- Időben hozták be. Hamarosan felébred. 120-as kórterem.- megy el. Hatalmas kő esett le a szívemről.
Ross felé fordultam, aki bólintott így ketten indultunk el a kórteremhez. Lassan lenyomtam a kilincset, majd bementünk. Ahogy megláttam Fannit, kitört belőlem a zokogás.
- Itt vagyunk vele. Mostmár senki nem bánthatja. Nem engedem.- ölel meg Ross.
A többiek is bejöttek és még bent voltunk egy darabig, de Fanni nem kelt fel.
- Menyjünk haza- áll mögém Riker és megfogja a vállam.
- Nem akarok.- mondom.
- Már hajnali három is elmúlt. Pihenned kell- gugol le mellém.
- Menyjetek. Majd én maradok.- fogja továbbra is Fanni kezét Ross.
- Ha bármi van hívj! Azonnal!- állok fel. Ross csak bólint, majd elindulunk. Beültünk a kocsiba, ahol senki nem szólt egy szót sem. Egy darabig néztem a tájat, majd elaludtam.

* Másnap*

Kinyitottam a szemem, de nem találtam Riker-t. Ránéztem a telómra. Fél tíz és Ross még nem keresett.
Lementem a konyhába, ahol a többiek reggeliztek.
- Jó reggelt, kicsim!- köszön Riker és megcsókol.
- Jó reggelt! Hívott már valakit Ross?- nézek körbe, mire mindenki megrázza a fejét.
- Gyere, és egyél inkább.- ültet le Riker. Épphogy elkezdtem a reggelit, megcsörrent a telefonom.
- Ross, minden oké?- szólok bele gyorsan.
- Gyertek be! Siessetek.- mondja ideges hangon majd leteszi.

Félbékülés

*Rami szemszöge*

Reggel hatalmas csörömpölésre ébredtem.
- Riker! Te is hallottad?- keltegetem a mellettem fekvő személyt.
- Én azt hittem te pakolsz.- ül fel majd újjabb hangot hallunk meg lentről. Mind a ketten felkeltünk majd lementünk.
- Fanni!- nézek a bejárati ajtó előtt álló lányra aki mellett egy idegen srác is volt.
- Sziaaa!- ölel meg. Iszonyatos pia szaga volt és alig állt a lábán.
- Mennyit ittál.-tolom el magamtól.
- Csak egy nagyon piciit.- mondja de majdnem eldől.
- Mi folyik itt?- jön le Rocky és a többiek. Hamar rájöttek, hogy Fanni csörömpölt és, hogy részeg.
- Téged nem akarlak látni.- löki meg Ross-t aki elképedve néz. Még soha nem látta ennyire részegen Fannit.
Én viszont igen. És tudom is, hogy mi jön ez után.
- Gyere!- lép a magas barna hajú sráchoz és vezetni kezdi a szobája felé de én megállítom.
- Nem viszed fel. Nagyon szépen köszönjük, hogy hazahoztad Fannit de innen már majd mi vigyázunk rá.- tolom ki az ajtón a srácot.
- Mit művelsz!- esik nekem Fanni.
- Nem hagyom, hogy részegen lefeküdj egy sráccal. Ráadásul akit nem is ismersz.- mondom.
- Nem vagy az anyám. Szálj le rólam!- kiabáll majd felmegy a szobába.
- Pihen egy kicsit és jobban lessz. Nyugi.- lép mellém Riker. Lassan megfordulok majd szúrós szemmel Ross-ra nézek.
- Ha Fanni alkoholista lesz, vagy kórházba kerül, vagy drogozni fog, vagy valami baja lesz- indulok Ross felé. - Én kiheréllek!- akarok neki menni de Riker elkap.
- Nem az én hibám. Nem én mondtam neki, hogy igyon.- mentegetőzik Ross.
- De miattad ivott.- kiálltok rá.
- Na elég. Rami te nyugodj le Ross te meg inkább ne csinálj semmit.- mondja Riker majd letesz.
- Miért engem hibáztat mindenki?- dühöng majd felmegy.
Mindenki be ment a konyhába. Amíg Anna és én a reggelit csináltuk Rydel kiment az újságért. Mikor behozta letette az asztalra, hogy megnézze de amikor meglátta, hogy mi van a címlapon egyből lefordította.
- Mi van a címlapon? Vagy inkább ki?- nézek Rydel-re gyanakvóan.
- Seenkii.- mondja.
Gyorsan odamentem majd felkaptam az újságot.
- Rami ne!- kiállt Rydel de későn. A címlapon Riker és én voltunk amin csókolózunk. " Újabb szerelmes sztárok" címmel.
- Ezt miért rejtegeted?- nézek Delly-re.
- Azt hittem nem fogsz neki örülni.- néz meglepetten miközben az újságot átadom Riker-nek.
- Mostmár nem titkoljuk. Szeretjük egymást, gyerekünk lesz. Senki nem állhat közénk. Ugye?- nézek Riker-re aki bólint majd megcsókol. Reggeli után felöltöztem majd kimentem a srácokhoz a kertbe.
- Mit csináltok?- állok Riker mellé és közben Rocky-t nézem aki pucolja ki a medencét és Ell-t aki be akarja lökni.
- Ell Rocky-t szivatja.- röhög Riker.
- Azt látom.- mondom majd a házunk felé nézek. Anya és apa kint voltak a kertbe. Egy percre felénk néztek majd apa elkapta a tekintetét.
- Majd megbékélnek.- karol át Riker.
- Nem hinném. - mondom szomorúan mire Riker magához ölelt. Ölelésünket hatalmas csobbanás zavarta meg. Elképedve néztünk Ell-re aki meg értetlenül nézte Rocky-t és megrázta a fejét, hogy nem ő lökte bele a vízbe.
- Rocky?!- nevetek.
- Miaz? Nem láttál még medencepucoló embert aki beleesik a medencébe.- mondja miközben kimászik.
- Igazából ilyen béna is csak te lehetsz.- röhög Riker.
- Ráérsz ma?- nézek rá miközben bemegyünk.
- Persze. Miért?- ül le a kanapéra.
- Ma lesz egy vizsgálat és jó lenne ha eljönnél.- mosolygok.
- Persze, hogy elmegyek veled.-mosolyog.
Délután kettő előtt elindultunk Riker-rel az orvoshoz. A váróteremben ültünk és észrevettem, hogy Riker egyfolytába dobol a kezével.
- Minden oké?- fogom meg a kezét mire abbahagyja amit eddig csinált.
- Persze.- vágja rá.
- Ne legyél már ideges! Még csak  megvizsgál az orvos, hogy minden oké-e?!- nyugtatom.
- És ha valami gáz van?- néz aggódóan.
- Minden rendben lesz.- mosolygok rá mire az orvos behív minket.
Miután végeztünk az orvos megmondta, hogy mikor jöhetünk az első ultrahang vizsgálatra majd elindultunk haza.
- Látod, mondtam, hogy nem lesz semmi baj.- fogom meg Riker kezét mosolyogva.
- Riker Lynch!- ugrik elénk egy riporter nő egy kamerás és vagy öt fotós. Úristen! Ezek honnan jönnek? - Mióta vagytok együtt?- nyomja a mikrofont Riker arcába. Riker rámnézett én meg bólintottam, hogy nyugottan válaszoljon a kérdésekre.

- Fél éve.- mondja Riker.

- A Glee forgatásán ismertétek meg egymást?- teszi most elém a mikrofont a nő.

- Már előbb is találkoztunk- válaszolom.

- Mióta vagy terhes?- kérdezi a nő.

- Mi? - nézek döbbenten. Na ez már több a soknál.

- Mennünk kell.-mondja Riker majd kikerüljük a sajtósokat, beszállunk a kocsiba és elindulunk haza.

- Tuti mi leszünk a címlapon.- fordulok Riker felé.

- És tuti, hogy be fognak hívni minket, hogy adjunk interjút.- folytatja Riker.

Mikor hazaértünk pont Rydel kergette Rocky-t.

- Mit műveltek?- nézek nevetve a két szenélyre.

- Rocky nem bírja ki amíg kész lesz a süti és egyfolytába beleeszik.- mondja Rydel.

- Ú! Sütöttél sütit?!- indulok a konyha felé.

- Nem!- ugrik elém Rydel.
Vállat vontam majd leültem a kanapéra. Riker mellém ült és átkarolt. Később már szinte az egész család a kanapén ült és beszélgetett kivéve Stormie-t és Mark-ot és Fannit és Ross-t. Nem nagyon vannak egy helyen amióta összevesztek.
- Itt a süti.- teszi le Rydel az asztalra a tányért amin sütemény volt. A fiúk egyből neki rontottak, mindenki vett belőle csak én nem.
- Miért nem eszel?- kérdezi Delly.
- Ennék de nem érzem jól magam.- mondom.
- Fogadjunk, hogy... még három óra előtt hányni fogsz- mondja Rocky teli szájjal.
- Pfúúj de undorító vagy- nevetek fel.
- Na fogadjunk.
- Inkább csukd be a szádat és úgy egyél mert nem Rami hanem én fogok hányni.- szólal meg Riker.
- Kérsz sütit?- nyújtja a tányért Rydel Fanni felé aki éppen akkor jött le a lépcsőn.
- Nem kösz.- mondja majd felveszi a cipőjét.
- Hova mész?- kérdezem.
- Sétálni.- mondja majd kiviharzik. Öt percel később Ross ugyanezt megtette.
A nappaliba tovább beszélgettünk, Rocky csesztetett mikor csöngettek. Azt hittük Fanni jött vissza de nem.
- Rami valaki beszélni akar veled.- jön vissza mosolyogva Rydel aki elment ajtótnyitni. Kíváncsian néztem mögé ahol anyát pillantottam meg. Egyből felpattantam mire egy kissé megszédültem.
- Mi akkor...- mutat a lépcső felé Riker majd mindenki elmegy és már csak ketten maradtunk.
- Szia.- mosolygok anyára.
- Ne haragudj! Nem így kellett volna reagálnom.- lép közelebb hozzám.
- Nem haragszom. Inkább te nem haragudj.- mondom.
- Már, hogy haragudnék rád. Végre lesz egy kis unokám.- mosolyog anya.
- Nagyon szeretlek!- ölelem meg.
- Én is!- ölel vissza.
- Bocsánat csak inni megyek- viharzik el mellettünk Riker.
- Marad.- húzom vissza.- Miért nem bírod ki még elmondom, hogy mit beszéltünk?- nézek rá.
- Nem halgatóztam- tagadja.
- Gratulálok Riker!- mosolyog anya.
- Apával mi van?- kérdezem félve.
- Meg fog békélni. Viszont mennem kell mert nemsokára hazaér. Vigyázz magatokra.- ölel meg anya. - Te meg rájuk.- néz Riker felé majd elmegy.
- Én megmondtam.- karol át Riker.
- Igen. Megmondtad.- mosolygok majd megcsókolom.
Nagyon örülök, hogy anyával kibékültem de apával sem szeretnék haragba lenni. Rájuk van most nagy szükségem.