A nagy hír

- Meglepetés!- lép elő egy rég nem látott személy. Hírtelen azt sem tudtam, mit reagáljak.


- Stefanie?- lepődök meg.
- Szia Rami! De rég láttalak!- lép hozzám majd megölel.
- Mit keresel itt? - tolom el magamtól.
- Már vagy egy hónapja itt lakom. Csak nem volt időm megkeresni mivel MODELL vagyok.- hangsúllyozza ki a modell szót és Fannira néz dicsekvően.- Igen. Nekem sikerült.- idegesíti tovább.
- Na elég volt!- indul el idegesen Fanni de Ross még időben felkapja.
- Miért neked sikerült?- néz rá.
- Tényleg fejezd be Stefanie.- kiabálok rá. - Minek jöttél. Eltudtad volna mondani telefonon is, hogy itt vagy.
- Tudom de látni akartam a drága barátodat- mosolyog Rikerre mire hátranézek majd vissza.
- Honnan tudod?
- Oh, drága barátnőm! Legközelebb ne a park kellős közepén csókolózzatok.- mondja.
- Na jó mindegy. Miért vagy ránk kíváncsi. Tudtommal összevesztetek Ramival. És velünk soha nem voltál jóba.- mondja Anna.
- Csak azért nem voltam veletek jóba, mert nem engedtétek, hogy normálisan beszéljünk. És szeretnék Ramitól bocsánatotkérni. Nem a te hibád volt. Sőt, igazad volt.- mondja. - Ugye megbocsátasz?- néz rám bociszemekkel.
Nagy levegőt vettem majd válaszoltam.
- Igen.
- Mi?- kérdezi Anna és Fanni kórusban miközben Stefanie megölel.
- De Rami mit te....- kezdte Fanni de közbevágtam.
- Lányok! Gyertek egy kicsit!- hívtam őket félre.
- Minek dőlsz be neki? Elfelejtetted, hogy min vesztetek össze?- néz rám idegesen Fanni.
- Persze, hogy nem. De most talán átgondolta a dolgokat.- mondom.
- Te tiszta hülye vagy!- válaszolja Fanni.
- Bocsi lányok csak egy kérdés! Min is vesztetek össze?- kérdezi Riker mire a többiek is odajönnek.
- 16 éves korunkba volt egy barátja. Amikor eljött hozzánk a rác és én is ott voltam el akartam menni de Stefanie mondta, hogy ne. Ennek az lett a vége, hogy a srác rámhajtott. Mire Stefanie kiakadt és összevesztünk. Ennyi.- mesélem a sztorit.
- Srácok készüljetek!- jön oda Mark.
- Felőlem kibékülhetsz vele de tőlem tarsd távol oké?- mondja Fanni majd elmegy.
Odamentem Stefaniehoz és mondtam neki, hogy üljön le valahova a színfalak mögé majd a többiek után mentem.
Hamar elkészüldtek a srácok majd Mark szólt, hogy egy perc. Már készültek felmenni a színpadra amikor hírtelen megszédültem.
- Jól vagy?- néz rám Riker aggódóan.
- Persze. Csak megszédültem.- mondom.
- Ülj le!- vezet oda egy székhez.
- Mi a baj?- jön oda Rydel és Stormie majd a többiek.
- Semmi csak megszédültem.- mondom.
- Biztos minden oké?- kérdezi Riker.
- Igen. Menyjetek!- mondom. Riker még adott egy utolsó csókot majd felment a színpadra a többiekkel.

* Két hét múlva*

Minden ugyanolyan amilyen volt. Kivéve, hogy két hete minden reggel és van, hogy napközben is rosszulvagyok. De rohadtul. Stefanie azóta nem nagyon jelentkezett ami jó.
- Még mindig szédülsz?- jön be Riker a szobába egy pohár vízzel.
- Aha.- mondom és elveszem tőle a pohár vizet majd beleiszom.
- Nem kéne elmenned orvoshoz? Mi van ha valami komolyabb bajod van?!- kérdezi aggódóan.
- Biztos csak valami vírus. Vagy rosszat ettem.- válaszolom egyszerűen.
- Két hete folyamatosan rosszat ettél?! És ha vírus akkor meg kell rá gyógyszer!- mondja Riker.
- Jó elmegyek egy orvoshoz.- egyezek bele.
- Helyes.- mondja.
Mikor elmúlt a szédülésem lementünk a többiekhez.
- Jobban vagy?- kérdezi Stormie.
- Igen.- mosolygok.
- Rami gyere egy kicsit!- húz ki az udvarra Fanni.
- Mondjad.- állok meg előtte.
- Te tényleg nem fogod fel, hogy mivan?- néz rám.
- Nem értem miről beszélsz.
- Szerinted mitől vannak a rosszulléteid?- kérdezi.
- Nem tudom- válaszolom egyszerüen mikor leesik, hogy mire akar kilyukadni.- Nem, nem, nem, és nem!- vágom rá azonnal.
- De- folytatja Fanni.
- Nem Fanni, biztos, hogy nem. Nem lehetek terhes.
- Szerintem meg nagyon is az vagy. - válaszolja egyszerűen.
- Nem oké? Elmegyek egy dokihoz és megmondja mi a bajom és kész. Az is lehet, hogy ma már el is múlik ez az izé.- mondom majd bemegyek.
Felmentem felöltözni de azért ez engem is érdekelt. Lehet, hogy Fanninak mégis igaza van? Nem az nem lehet.

* Fanni szemszöge*

- Mizu?- kérdezi Ross mikor levàgódok mellé a kanapéra.

- Semmi.- vàlaszolom egyszerűen. Nem szeretek hazudni Rossnak de nem mondhatom el, hogy mi van amíg nem biztos.

- Sziasztok!- köszön Rami majd felveszi a cipőjét.

- Hova mész? - kérdezi Riker.

- Dokihoz. Hogy kiderìtse mi ez az egész.-válaszolja Rami.

- Elkísérjelek?- megy oda hozzá Riker.

- Nem kell.- csókolja meg.- Sziasztok!-köszön el majd kimegy.

- Csinàlunk ma valamit?- kérdezi Ross.

- Bocsi de ma Annàval àtrendezzük a szobàmat. Pasik nélkül. Rydel biztos nem tutsz jönni?- nézek reménykedve baràtnőmre.

- Bocsi de nem. De majd bepótoljuk.- mosolyog.

- Sràcok nélkül akartok szobàtrendezni? És hogyan pakoljàtok arréb a bútorokat?- néz ràm kívàncsian Ross.

- Könnyen. Elbírjuk.-adok egy puszit Ross fejére majd elmegyünk reggelizni.

Reggeli utàn felöltöztem majd megvàrtam Annàt. Hazamentünk ahol gyorsan elpakoltuk a törékeny cuccokat.

- Na akkor kezdjünk neki.- csaptam össze a tenyerem. Az én szobámmal úgy egy óra alatt végeztünk majd Anna kitalálta, hogy az övét is rendezzük át. Átmentünk, hogy azt is megcsináljuk.

* Rami szemszöge*

Idegesen, fáradtan, sokkolva és rettegve mentem haza. Amint hazaértem egyből berontottam a házba.
- Fanni!- kiabálltam és közben lerugtam a cipőmet.
- Itt vagyunk!- kiabáll vissza barátnőm.
Felrohantam Anna szobájába ahova szinte úgy estem be.
- Igazad volt!- mondom idegesen és rémülten.
- Nekem mindig igazam van!- mondja elégedetten. -De várj! Most miben is volt igazam?- néz rám.
- Amit reggel mondtál!- emlékesztetem.
- Drága barátnőm én annyi mindent mondta....m- esik le neki mire meredten néz rám. - Most ugye csak viccelsz?- kérdezi sokkoltan.
- Jó lenne ha az lenne.- mondom.
- Miért mi van?- kérdezi Anna.
- Mond ki!- kérlel Fanni.
- Nem.- mondom.
- Mond ki!
- Nem!
- Mond már!- kiabáll rám.
- Terhes vagyok!- kiabállom vissza mire már mind a ketten meretten néznek rám.
- Mi?- kérdezi Anna. Nem válaszolok csak sírva leülök a földre és az ajtónak dőlök.
- Most miért sírsz?- gugol le elém Fanni majd Anna.
- Nem tudom. Olyan váratlan ez az egész.- sírok tovább.
- Ugye meg akarod tartani?- kérdezi Fanni.
- Persze.-válaszolom.
- Riker tudja már?- kérdezi Anna.
- Na még csak az kéne.
- Miért nem tőle van?- néz pöszén.
- Persze, hogy tőle van!- mondom.
- Akkor miért nem akarod elmondani?- kérdezik egyszerre.
- Mert egyre híresebbek. És turnézik. És nem akarok a hírneve útjába állni. Nem akarom tönkretenni az életét.- sírok.
- Ezzel nem teszed tönkre az életét. Sőt inkább megkoronázod. Vagy, hogy kell mondani.- mondja Anna.
- Talán jobb lenne ha nem mondanám el neki.
- Te hülye vagy? És mit mondasz neki amikor nagy lesz a hasad?! Lenyeltél egy medicinlabdát?- néz rám Fanni.
- Igaza van. Mond el neki.- mondja Anna.
- Oké.- mondom.
Összeszedtem magam majd elmentem Rikerhez.
- Szia! Baj van?- nyit ajtót Ross.
- Szia Riker itthon van?- kérdezem halkan.
- Persze gyere be!- áll arébb.
- Köszi!- mondom és bemegyek.- Sziasztok!- köszönök a többieknek.
- Szia!- köszönnek vissza.
- Szia! Valami baj van?- néz rám Riker riadtan.
- Beszélhetnénk? Négyszemközt!- mondom mire kimegyünk az udvarra.
- Valamit mondanom kell.
- Megrémítesz!- mondja.
- Riker én.....