Döntés

Miután bementem a sulimba és közöltem a döntésemet Peti kivitt a repülőtérre. Ott felszálltam a gépre és elindultam. Most szólt a pilóta, hogy tíz perc és leszállunk. Már csak azt kéne tudnom, hogy hogyan közlöm a hírt a többiekkel.
A gép lassan földetért én pedig elindultam a csomagjaimért. Ahogy kiléptem a reptérről megpillantottam egy rég nemlátott személyt. Egyszerre fogott el az öröm és a bűntudat. Nem tudnám itt hagyni.
Elkezdtem felé futni és a nyakába ugrottam mire ő megpörgetett.
- Annyira hiányoztál!- öleltem magamhoz szorosan.
- Te is!- nézett a szemembe Riker majd hosszasan megcsókolt.
Még vagy három percig ölelkeztünk majd elindultunk.
Egyfolytában csak azon járt a fejem, hogy nem tudnám itt hagyni. Ebben az 1-2 hétben is iszonyatosan hiányzott.
- Min gondolkozol ennyire?- kérdezte.
- Semmin. Csak elbambultam. Mi újság itthon?-kérdeztem.
- Holnap egy négy napos turnéra megyünk. És ti is jöhettek.- mondta Riker boldogan.
- Ez csúcs.- mondtam de a hangomba nem volt túl sok öröm és odafigyelés.
- Biztos minden oké?- nézett rám.
- Igen. Csak fáradt vagyok.- mondtam.
Nemsokára hazaértünk.
- Köszönsz a többieknek vagy hazamész aludni?- kérdezte Riker miközben kiszálltunk az autóból.
- Előbb köszönök.- mondtam. Elindultunk a Lynch ház felé.
- Megjöttünk!- kiálltott Riker mire hírtelen Rydel, Anna, Fanni és Savannah futott ki a nappaliból és egyenesen a nyakamba ugrottak.
- Sziasztok! Én is örülök nektek... de....egy...egy kis levegőt!- mondtam mert már lassan megfolytottak.
- Túl vagy rajta! Mostmár minden oké lesz! Végre itt vagy és újra minden happy!- mondta izgatottan Rydel. Szegény ha tudná, hogy semmi sincs rendben.
- Igen.- mondtam. A fiúk is kijöttek és üdvözöltek ahogy Stormiek is. Még egy kicsit ott voltam majd hazamentem.
- Biztos, hogy minden oké?- nézett rám Riker az ajtóból.
- Biztos. Csak aludnom kell.- mondtam és elindultam.
Otthon anyáéktól már nem tudtam semmit sem titkolni. Elmondtam mindent. Ők támogattak.
Felmentem a szobámba ledőltem az ágyra és elkezdtem zokogni. Nem tudom megtenni de muszály lesz.
Zokogva elaludtam.

* Rydel szemszöge*

Látom Ramin, hogy valamit titkol és, hogy valami nincs rendben vele. Pedig olyan jó hírem van számára. Tánc tanár lehet a The Rage-ben. Viszont az az arc amivel itt megjelent... biztos, hogy nem fáradt. Itt más gond van.
- Riker!- szóltam báttyám után aki éppen a konyhába tartott.
- Igen?!- fordult meg.
- Mi a baja Raminak?- kérdeztem hátha ő tud valamit.
- Fogalmam sincs. Nekem azt mondta, hogy fáradt. De szerintem van ott más is. Bár lehet, hogy a temetés viselte meg.- felelte.
- Igen. Lehet.- mondtam és visszamentem a többiekhez. Leültünk TV-t nézni. Amint láttam Rikert se nagyon kötötte le ahogyan engem se. Fanni és Anna hazamentek mi meg elmentünk próbálni.

* Rami szemszöge*

Lassan felkeltem. Délután fél négy van. Hallottam, hogy Anna és Fanni itthon vannak. Muszály elmondanom nekik.
Lementem a nappaliba ahol az említett két személy volt.
- Rami mi a baj?- nézett rám aggódóan Anna.
- Gyertek egy kicsit.- mondtam és elindultam a szobám felé. Ők követtek. Bementünk és becsuktuk az ajtót. Leültem az ágyra. Fanni velem szembe ült Anna pedig egy széket húzott az ágyam mellé.
- Mondanom kell valamit!- kezdtem és egy nagyot sóhajtottam.
- Ugye nem azt akarod mondani, hogy terhes vagy!?- nézett rám furán Fanni.
- Mi? Dehogy.- mondtam.
- Akkor jó.- nyugodott meg Fanni.
- Tegnap behívott az osztályfőnököm. Azt mondta, hogy  úgy kerültem a csúcsra, ahogy soha nem akartam. Azaz segítséggel. Azt mondta, hogy menyjek vissza a suliba, tanuljak és úgy érjem el a célom.- mondtam.
- Ezt nem értem. Hiszen te elérted a célod! Színésznő vagy a Glee-ben. Tánctanár a The Rage-ben. Gitározol. És Riker Lynch a pasid.- mondta Fanni.
- Igen de a tanárom szerint ezt segítség nélkül kéne elérnem.- mondtam.
- Ez hülyeség.- mondta Fanni..
- Várj! Azt akarja, hogy visszamenj?- nézett rám Anna.
- Igen.- mondtam.
- És te döntöttél már?- kérdezte. Ahogy ezt kimondta egy nagyot sóhajtottam.
- Igen. Döntöttem.- mondtam nehezen.- Visszamegyek Magyarországra tanulni.- mondtam.
A lányokat enyhe sokk érte.
- Ez biztos?- nézett rám könnyes szemmel Anna.
- Mond, hogy most csak szivatsz! Ezt Rikerrel találtátok ki. Jó vicc de én nem veszem be! Haha! Majdnem sikerült.- állt fel Fanni. Ő mindig így reagált a hírekre.
- Bárcsak szivatás lenne.- mondtam.
- De te már elérted a célod!  RAMI TE MÁR HÍRES VAGY!- rázott meg Fanni.
- Tudom de igaza van! Segítséggel jutottam ide és egyedül kell megtennem.- mondtam.
- Te tiszta hülye vagy. Nem is kaptál segítséget. Annyi, hogy Rydel magávalvitt a táncsuliba, Riker meg bemutatott a rendezőnek! Ezt úgy is megkapnád ezt a segítséget ha tanulnál!- mondta Fanni.
- Lehet, hogy igazad van de döntöttem! Elmegyek!- mondtam.
Anna könnyes szemmel odajött és megölelt. Fannira néztem aki még mindig nem értette ezt az egészet.
- Mi lesz a Glee-vel? Ott hagyod? Lehet, hogy már nem vesznek vissza!- mondta.
- Tudom.
- És mi lesz Rikerrel?- kérdezte halkan.
- Az amit soha életembe nem akartam.- mondtam.
Fanniék nagynehezen megértették a dolgokat. Összecsomagoltam, hogy holnap már indulok.
Lezuhanyoztam majd elmentem aludni. Nem tudtam elaludni ezért magamhoz vettem Riker képét és sírva azt nézegettem.

* Másnap*

Alig aludtam valamit az éjjel. Reggel a bőröndjeimre nézve megint elkapott a szomorúság.
Kedvetlenül felkeltem majd lementem a konyhába. A reggelimbe csak turkáltam. Felmentem és felöltöztem.
A banda nyolckor indul az gépem pedig kilenckor. Most háromnegyed nyolc van. Levittem a holmimat.
Hívtam egy taxit majd elbúcssztam anyáéktól és Fanniéktól. Kivittük a holmimat. Ahogy kinéztem a banda már pakolt be a buszba. Lassan odasétáltam de már akkor a sírás kerülgetett.
- Szia!- jött oda hozzám Riker és megcsókolt.- Indulhatunk?-kérdezte.
- Én nem megyek!- mondtam halkan.
- Mi?- nézett rám Riker és a többiek is felénk fordultak.
- Nem megyek veletek.
- De miért?- kérdezte Rydel.
- Beszéltem az osztályfőnökömmel és visszamegyek a suliba.- mondtam.
- Mi? De miért?- kérdezte Rocky.
- Mert úgy akarok híres lenni, hogy tanulok. És ez most hosszú lenne elmondani. Sajnálom!- mondtam és a Taxira néztem ami éppen akkor érkezett meg a házunk elé.
- Köszönöm, hogy meg tanatítottál gitározni!- öleltem meg Rockyt.
- Vigyázz Rydelre!- mentem Ratliffhoz.
- Köszi a videójátékokat!- mondtam Rylandnek.
- Vigyázz Fannira!- öleltem meg Rosst.
- Köszönöm, hogy segítettél, hogy táncot taníthassak.- öleltem át Rydelt aki ekkor már sírt. A lányoktól is elbúcsúztam majd Rikerhez léptem.
- Köszönök mindent!- mondtam és megfordultam. El akartam menni de megfogta a csuklóm és visszarántott.
- Miért mész el?- nézett rám.
- Ezt meg kell tennem.
- Nem kell. Már elérted az álmod. Nem kell a kéréseknek elegettenni.- mondta.
- Tudom.- mondtam és megint elindultam de utánam szaladt.
- Mi lesz velünk?- nézett a szemembe.
- Hogy maradhatnánk együtt ha elutazom.-kérdeztem könnyes szemmel.
- Várni fogok rád!
- Tudom milyen hiányolni valakit Riker. És annál jobban szeretlek, hogy kitegyelek ennek.- mondtam.
- Azt mondod, mert szeretsz, szakítani akarsz?- nézett rám.
- Nem akarok Riker de érsd meg. Muszály!- mondtam. Riker elfordult. Átkaroltam hátulról és belepusziltam a vállába.
- Köszönöm! Ez volt életem legjobb nyara. Bárcsak ne érne még véget!- mondtam. Lassan elengettem majd beszálltam a Taxiba. A repülőn végig sírtam és csak néztem ki a fejemből.