Újra suliban

* Rydel szemszöge*
Bementem a leközelebbi bárba. Rengetegen voltak és csak reménykedni tuttam, hogy itt lesz Riker és nem lesz semmi baja. Mázlimra meg is találtam a pultnál.
- Riker!- mentem oda hozzá.
- Szia húgi! Kérsz valamit?- nézett rám nem éppen józanul.
- Mennyit ittál?-néztem rá aggódva.
- Semenyit. Kérsz valamit?-kérdezte megint.
- Nem.
- Akkor megiszom a részed.- mondta és fordult volna a pincér felé de visszahúztam.
- Ne igyál már többet így is hulla részeg vagy! Komolyan tönkre akarod tenni magad?-néztem rá.
- Ne mond meg nekem, hogy mit csináljak.
- Úgy akarsz járni, mint Cory?-kérdeztem könnyes szemmel.
- Hagyjatok békén!- mondta.
- Riker kérlek az én kedvemért ne igyál! Könyörgöm.- mondtam sírva.
- Mond meg Rydel. Hol rontottam el? Sabrina megcsalt, Rami meg itt hagyodt!- mondta Riker.
- Ez nem a te hibád. Viszont most gyere! Visszamegyünk a szállodába!- mondtam de Riker nem akart jönni.
- Kérlek Riker!- néztem rà és màr a síràs kerülgetett.
Riker felàllt nagynehezen majd elindultunk a szàllidàba. A kezét a nyakam köre tettem és úgy próbàltunk meg egyenesen menni.
Amikor beértunk a szàllodàba Ratliff aggódva nézett ràm majd odajött segíteni. Felvittük Rikert a szobàjàba.
- Mi a?- nézett értetlenül Ross.
- Soha többé nem akarok egy csajt sem!- dühöngött részegen Riker.
- Jobb lenne ha inkàbb soha többé nem akarnàl piàt.- mondta Rocky.
- Megkeresem Ramit!- àllt fel Riker de a fiúk egyszerre mentek oda és ültették vissza.
- Riker most pihenj le. Holnap majd beszélsz Ramival.- mondtam. Riker hàtradőlt majd ahogy tudtam betakartam.
Mivel Riker Ratliffal és Rockyval alszik ők maradtak mi meg kimentünk.

Ross és Ryland bementek a szobájukba majd mi lányok is.

Még beszélgettünk a lányokkal majd elaludtunk.

* Rami szemszöge*

Nem sokat aludtam az éjjel és ez meg is látszik. Kerekes szemek, sápadt arc. A telefonomhoz mentem, hogy megnézzem mennyi az idő. Egy nemfogadott hívás és egy üzenet. Le voltam némítva és biztos nem hallottam.

Mikor megláttam, hogy ki írt újra bűntudatom támadt. Elolvastam az SMS-t ami eléggé megijesztett.

 Szwertlwk!.. Hiwzooltd.

Ahogy ezt elolvastam egyre jobban féltem. Mit csinálhatott? Azonnal felhívtam Rydelt.

Kb a tízedik csörgésre felvette.

- Halló?- szólt bele álmosan.

- Rydel én vagyok. Rami!- szóltam.

- Rami?- lepődött meg és szerintem egyből kiment a szeméből az álmosság.

- Történt valami? Rikerrel? Az este kaptam tőle egy SMS-t és hívott is de nem halottam, hogy csörög a mobilom. Mi van vele? Mond, hogy jól van!- hadartam.

- Riker tegnap berúgott. Úgy hoztam haza. De nincs semmi baja.- mondta Rydel amitől egy kicsit megnyugodtam.

- Nem akartam.- sírtam.

- Nem a te hibád. Erről nem te tehetsz.- vígasztalt.

- Mennem kell Rydel. Szia! - tettem le a telefont.

Riker üzenetét olvasva egyre jobban féltem. Féltettem őt. Hogy valami hülyeséget csinál miattam. Ez csak az én hibám. Felöltöztem és elkészülődtem majd elindultam.

- Hova mész?- kérdezte Peti.

- Suliba.

- Gyalog?- néz rám.

- Busszal.- válaszoltam.

- Elviszlek.- kelt fel.

- Álj!- állított meg Zsanett.

- Mi az?-kérdeztem.

- Enni valamit?- kérdezte.

- Nem vagyok éhes.- mondtam.

- Akkor ezt tedd el! És nehogy kidobt, odaadd másnak vagy visszahozd.- mondta.

Elvettem a három szendvicset majd kimentem az ajtón. Beültem az autóba és vártam Petit.

Ő is beszállt majd elindultunk. Egész úton a tájat figyeltem és nem szóltam egy szót sem. Rikeren járt az agyam.

- Tudom mitől lesz jobb kedved!- mondta mosolyogva Peti és a rádióhoz nyúlt. Betett egy CD-t majd elindult a zene. Ahogy meghallottam a Cali Girls zenéjét egyből kinyomtam.

- Mi a..? Azt hittem szereted az R5 bandát.- mondta.

- Megváltoztam. Nem akarok róla beszélni. Hagyjuk az R5 témákat.- mondtam.

Megérkeztünk a sulihoz. Kiszálltam az autóból és bementem. Nem akartam senkivel sem beszélni.

- Jó reggelt Rami!- szólított meg az osztályfőnököm. Na már csak ő hiányzott.

- Jó reggelt!- köszöntem.

- Örülök, hogy újra itt vagy. Jó tanulást!- mosolygott.

Megfordultam és otthagytam. A napot nagynehezen túléltem majd délután indultam volna ki az ajtón de valami megütötte a fülem. a lány WC felől. Odamentem.

- Szerintem én vagyok nála a nyerő! Elmegyek egy koncertjükre. Olyan jeggyel amivel személyesen lehet velük találkozni és beszélni. Apáék úgyis kifizetik. És akkor meglátna és egyből belémszeretne.- folytatja. Jézusom ez Linda. El akartam menni de kijöttek.

- Te hallgatózol?- néz rám.

- Nem. Éppen erre jöttem.- mondtam.

- Várjunk! Neked nem Los Angelesben kéne lenned?- kérdezte az egyik csatlósa.

- Mi közöd hozzá?- néztem rá.

- Ne legyél ilyen szívtelen!- fordult felé Linda. Biztos apucinak nem jött össze az állás. És hát.... túl drága Los Angeles.- mondta bunkón.

- Semmit nem tutsz.- mondtam.

- Oh dehogynem! Apád kint kapott állást. Te örültél ugyanis találkozhatsz az R5-el. Talán még álmodoztál is, hogy valamelyiküknek megtetszel. De, drága volt a jegy és nem tudtál elmenni. Most meg apucinak nem jött be az állás és nem tudtatok ott maradni mert nagyon drága.- mondta gúnyosan.

- Te..- indultam felé de Peti elém állt.

- Helló! Van valami gond? Rami téged várlak már. Ti nektek lányok nem keresnek már a szüleitek? Vagy a komornyik?- kérdezte Peti. Linda és a két csatlósa idegesen otthagytak minket.

- Mi volt ez?- kérdezte Peti.

- Semmi.- mondtam és elindultunk. Hazamentem megcsináltam a leckém majd kiültem az ablakba. A telefonomba néztem a képeket Rikerről és rólam.

* Riker szemszöge*

Rohadtul fáj a fejem és fogalmam sincs, hogy mi történt és hol vagyok. Kinyitottam a szemem és Rydellel találtam szembe magam.

- Szia!- köszönt.

- Szia! Könyörgöm ne kiabálj!- mondtam és a fejemet fogtam. 

- Fáj mi?- kérdezte.

- Eléggé.-mondtam.

- Tessék. Fejfájás csillapító.- nyújtotta felém a gyógyszert és a vízet.

Felültem de abban a pillanatban belenyilalt a fejembe a fájdalom és megszédültem.

- Jól vagy?- ült le mellém aggódóan Rydel.

- Nem.- mondtam és elvettem a gyógyszert meg a vízet. Bevettem majd Rydelre néztem.

- Mi történt?-kérdeztem.

- Tegnap elég jól berúgtál.

- Azt érzem.- mondom. A telefonomért nyúltam ahol megláttam, hogy az SMS-eknél van nyitva.

- Írtál SMS-t?- kérdeztem Rydeltől.

- Nem. Senki nem nyúlt a telódhoz.- mondta.

Megnéztem az elküldütt üzeneteket és láttam, hogy Raminak küldtem.

- Raminak küldtem!- mondtam.

- Tudom. Felhívott.- mondta mire ránéztem. 

- Te beszéltél vele? És miért nem szóltál?-kérdeztem.

- Mert aludtál. És csak azt kérdezte, hogy mi van veled. Aggódott.- mondta.

- Hogy van?-kérdeztem.

- Nem tudom. Mielőtt kérdeztem volna letette a telefont.- válaszolt Rydel.

Nagyon hiányzik. Tudom mit fogok tenni. Ha hazamegyünk megteszem.

Visszatérés

* Rydel szemszöge*
Mindenki kusban van. Senki nem szól senkihez. Ryland és Savannah zenét hallgat. Rocky és Anna némán néznek ki az ablakon. Ross és Fanni beszélgetnek de úgy, hogy szinte nem lehet hallani. Mellettem Ell a döbverőt pörgeti a kezében. És Riker...hát Riker. Egyedül ül a sarokban és a nyakláncot nézegeti amit Rami visszaadott neki. Soha nem volt még ilyen. Amikor Sabrinával szakítottak akkor is kivolt de ennyire nem.
- Hova mész?- kérdezte Ell amikor felálltam.
- Rikerhez.- mondtam.
- Szerintem most hagyd egy kicsit.- mondta. Ránéztem Rikerre majd visszaültem.

* Rami szemszöge*

Leszálltam a gépről és visszamentem Zsanettékhoz. A zokogás kitört belőlem és Zsanettnak fogalma sem volt, hogy miért. Nem szeretném neki elmondani.
- Rami!- kopogott az ajtómon Zsanett.
- Hagyj békén!- mondtam.
- Nem!- nyitott be.
Letöröltem a könnyeimet és ránéztem. Leült az ágyamra és kérdőn nézett rám.
- Mi történt? Ha nem akartál visszajönni akkor miért tetted?- kérdezte.
- Nem történt semmi. És visszaakartam jönni.- mondtam és elfordítottam a fejem.
- Mond a szemembe, hogy visszaakartál jönni! Mond a szemembe!- lassan felé néztem.
- Vissza akartam jönni!- mondtam.
- Látom rajtad, hogy hazudsz! Rami ismerlek születésed óta. Nekem nem tutsz hazudni. Egy srác van a dologban?-kérdezte mire én lehajtottam a fejem.
- Ki az?-kérdezte.
- Nem szeretnék erről beszélni.- mondtam.
- Oké. Akkor mi lenne, ha énekelnénk? Régen kiugráltuk magunkat egy zenére. Emlékszem mindig jöttél hozzám ha az R5 egy új számot írt. Meghallgasuk az albumukat?- kérdezte.
- Ne!- mondtam. Zsanett furcsán nézett rám.- Most inkább hanyagoljuk az R5 témákat.- kértem.
- Oké. Akkor Avril?-kérdezte.
- Igen.- mondtam.
Betettük Avril Lavigne számait. Akárhogy is próbáltam nem tudtam elfelejteni az R5-öt. És főleg Rikert.

* Rydel szemszöge*

Megérkeztünk a koncert helyszínére. Gyorsan kipakoltunk majd mindenki elkezdett készülődni.
Riker csak telefonozott.

- Szia!- léptem oda hozzá.
- Szia!-köszönt vissza kedvetlenül.
- Mit nézel?-kérdeztem.
- Csak a Twittert.- mondta és eltette a telefont.
- Tudom, hogy most nagyon szar. De ha szeretsz valakit enged el! És ha igazán szeret akkor visszajön!- mondtam és megsimítottam a hátát.
- Visszajön.- töprengett.
- Nagyon szeretlek és iszonyatosan rossz így látni téged.- mondtam.
- Én is szeretlek húgi.- ölelt meg.
Elkezdőtött a koncert. Annáék velünk tartottak de a hangulat nem volt valami jó. Próbáltuk átvenni a rajongók energiáját ami sikerült is. Nagy bulit csaptunk de Riker inkább hagyta, hogy most Ross és Rocky vaduljon.
A dedikálás után elmentünk a szállodába. Elosztották a szobákat. Vacsora után be akartam menni Rikerhez de a szobája üres volt. Nem találtam sehol. Eléggé megrémültem. Fel akartam hívni de a telefonja a szobábam csörgött. A FRANCBA!

* Rami szemszöge*

Miután Zsanett kiugrálta magát elterült az ágyamon. Nekem még mindig nem lett jobb kedvem. Zsanett elment én meg lezuhanyoztam. Visszamentem a szobámba. Miközben pakolásztam találtam egy fotó albumot. Belenéztem. Ezek a képek akkor készültek amikor még rock-osan öltöztem. Elmentünk Zsanettal egy fotózásra és ott csinálták rólam ezeket a képeket. Kb. 1 éve készülhettek.
             



Még egy darabig nézegettem az ilyen képeket majd eltettem az albumot lefeküdtem és próbáltam elaludni.

* Rydel szemszöge*

Az egész szállodát tűvé tettem Rikerért de sehol nem találom. Mi van ha valami őrültséget csinál? Ebbe bele sem merek gondolni.
- Elnézést nem látta véletlenül Riker Lynchet?- kérdeztem a portást.
- De. Úgy egy fél órája hagyta el a szállodát.- mondta.
- És nem mondta, hogy hova megy?- kérdeztem.
- Nem.
- Jó. Köszönöm!- mondtam és kirohantam az épületből. A hatalmas várost látva belegondoltam, hogy hova mehetett. Elindultam valamerre de én sem tudtam, hogy hova tartok. Aztán beugrott. Talán ott lehet. De ha ott van annak nem lesz jó vége. Oh BASSZUS!!

Döntés

Miután bementem a sulimba és közöltem a döntésemet Peti kivitt a repülőtérre. Ott felszálltam a gépre és elindultam. Most szólt a pilóta, hogy tíz perc és leszállunk. Már csak azt kéne tudnom, hogy hogyan közlöm a hírt a többiekkel.
A gép lassan földetért én pedig elindultam a csomagjaimért. Ahogy kiléptem a reptérről megpillantottam egy rég nemlátott személyt. Egyszerre fogott el az öröm és a bűntudat. Nem tudnám itt hagyni.
Elkezdtem felé futni és a nyakába ugrottam mire ő megpörgetett.
- Annyira hiányoztál!- öleltem magamhoz szorosan.
- Te is!- nézett a szemembe Riker majd hosszasan megcsókolt.
Még vagy három percig ölelkeztünk majd elindultunk.
Egyfolytában csak azon járt a fejem, hogy nem tudnám itt hagyni. Ebben az 1-2 hétben is iszonyatosan hiányzott.
- Min gondolkozol ennyire?- kérdezte.
- Semmin. Csak elbambultam. Mi újság itthon?-kérdeztem.
- Holnap egy négy napos turnéra megyünk. És ti is jöhettek.- mondta Riker boldogan.
- Ez csúcs.- mondtam de a hangomba nem volt túl sok öröm és odafigyelés.
- Biztos minden oké?- nézett rám.
- Igen. Csak fáradt vagyok.- mondtam.
Nemsokára hazaértünk.
- Köszönsz a többieknek vagy hazamész aludni?- kérdezte Riker miközben kiszálltunk az autóból.
- Előbb köszönök.- mondtam. Elindultunk a Lynch ház felé.
- Megjöttünk!- kiálltott Riker mire hírtelen Rydel, Anna, Fanni és Savannah futott ki a nappaliból és egyenesen a nyakamba ugrottak.
- Sziasztok! Én is örülök nektek... de....egy...egy kis levegőt!- mondtam mert már lassan megfolytottak.
- Túl vagy rajta! Mostmár minden oké lesz! Végre itt vagy és újra minden happy!- mondta izgatottan Rydel. Szegény ha tudná, hogy semmi sincs rendben.
- Igen.- mondtam. A fiúk is kijöttek és üdvözöltek ahogy Stormiek is. Még egy kicsit ott voltam majd hazamentem.
- Biztos, hogy minden oké?- nézett rám Riker az ajtóból.
- Biztos. Csak aludnom kell.- mondtam és elindultam.
Otthon anyáéktól már nem tudtam semmit sem titkolni. Elmondtam mindent. Ők támogattak.
Felmentem a szobámba ledőltem az ágyra és elkezdtem zokogni. Nem tudom megtenni de muszály lesz.
Zokogva elaludtam.

* Rydel szemszöge*

Látom Ramin, hogy valamit titkol és, hogy valami nincs rendben vele. Pedig olyan jó hírem van számára. Tánc tanár lehet a The Rage-ben. Viszont az az arc amivel itt megjelent... biztos, hogy nem fáradt. Itt más gond van.
- Riker!- szóltam báttyám után aki éppen a konyhába tartott.
- Igen?!- fordult meg.
- Mi a baja Raminak?- kérdeztem hátha ő tud valamit.
- Fogalmam sincs. Nekem azt mondta, hogy fáradt. De szerintem van ott más is. Bár lehet, hogy a temetés viselte meg.- felelte.
- Igen. Lehet.- mondtam és visszamentem a többiekhez. Leültünk TV-t nézni. Amint láttam Rikert se nagyon kötötte le ahogyan engem se. Fanni és Anna hazamentek mi meg elmentünk próbálni.

* Rami szemszöge*

Lassan felkeltem. Délután fél négy van. Hallottam, hogy Anna és Fanni itthon vannak. Muszály elmondanom nekik.
Lementem a nappaliba ahol az említett két személy volt.
- Rami mi a baj?- nézett rám aggódóan Anna.
- Gyertek egy kicsit.- mondtam és elindultam a szobám felé. Ők követtek. Bementünk és becsuktuk az ajtót. Leültem az ágyra. Fanni velem szembe ült Anna pedig egy széket húzott az ágyam mellé.
- Mondanom kell valamit!- kezdtem és egy nagyot sóhajtottam.
- Ugye nem azt akarod mondani, hogy terhes vagy!?- nézett rám furán Fanni.
- Mi? Dehogy.- mondtam.
- Akkor jó.- nyugodott meg Fanni.
- Tegnap behívott az osztályfőnököm. Azt mondta, hogy  úgy kerültem a csúcsra, ahogy soha nem akartam. Azaz segítséggel. Azt mondta, hogy menyjek vissza a suliba, tanuljak és úgy érjem el a célom.- mondtam.
- Ezt nem értem. Hiszen te elérted a célod! Színésznő vagy a Glee-ben. Tánctanár a The Rage-ben. Gitározol. És Riker Lynch a pasid.- mondta Fanni.
- Igen de a tanárom szerint ezt segítség nélkül kéne elérnem.- mondtam.
- Ez hülyeség.- mondta Fanni..
- Várj! Azt akarja, hogy visszamenj?- nézett rám Anna.
- Igen.- mondtam.
- És te döntöttél már?- kérdezte. Ahogy ezt kimondta egy nagyot sóhajtottam.
- Igen. Döntöttem.- mondtam nehezen.- Visszamegyek Magyarországra tanulni.- mondtam.
A lányokat enyhe sokk érte.
- Ez biztos?- nézett rám könnyes szemmel Anna.
- Mond, hogy most csak szivatsz! Ezt Rikerrel találtátok ki. Jó vicc de én nem veszem be! Haha! Majdnem sikerült.- állt fel Fanni. Ő mindig így reagált a hírekre.
- Bárcsak szivatás lenne.- mondtam.
- De te már elérted a célod!  RAMI TE MÁR HÍRES VAGY!- rázott meg Fanni.
- Tudom de igaza van! Segítséggel jutottam ide és egyedül kell megtennem.- mondtam.
- Te tiszta hülye vagy. Nem is kaptál segítséget. Annyi, hogy Rydel magávalvitt a táncsuliba, Riker meg bemutatott a rendezőnek! Ezt úgy is megkapnád ezt a segítséget ha tanulnál!- mondta Fanni.
- Lehet, hogy igazad van de döntöttem! Elmegyek!- mondtam.
Anna könnyes szemmel odajött és megölelt. Fannira néztem aki még mindig nem értette ezt az egészet.
- Mi lesz a Glee-vel? Ott hagyod? Lehet, hogy már nem vesznek vissza!- mondta.
- Tudom.
- És mi lesz Rikerrel?- kérdezte halkan.
- Az amit soha életembe nem akartam.- mondtam.
Fanniék nagynehezen megértették a dolgokat. Összecsomagoltam, hogy holnap már indulok.
Lezuhanyoztam majd elmentem aludni. Nem tudtam elaludni ezért magamhoz vettem Riker képét és sírva azt nézegettem.

* Másnap*

Alig aludtam valamit az éjjel. Reggel a bőröndjeimre nézve megint elkapott a szomorúság.
Kedvetlenül felkeltem majd lementem a konyhába. A reggelimbe csak turkáltam. Felmentem és felöltöztem.
A banda nyolckor indul az gépem pedig kilenckor. Most háromnegyed nyolc van. Levittem a holmimat.
Hívtam egy taxit majd elbúcssztam anyáéktól és Fanniéktól. Kivittük a holmimat. Ahogy kinéztem a banda már pakolt be a buszba. Lassan odasétáltam de már akkor a sírás kerülgetett.
- Szia!- jött oda hozzám Riker és megcsókolt.- Indulhatunk?-kérdezte.
- Én nem megyek!- mondtam halkan.
- Mi?- nézett rám Riker és a többiek is felénk fordultak.
- Nem megyek veletek.
- De miért?- kérdezte Rydel.
- Beszéltem az osztályfőnökömmel és visszamegyek a suliba.- mondtam.
- Mi? De miért?- kérdezte Rocky.
- Mert úgy akarok híres lenni, hogy tanulok. És ez most hosszú lenne elmondani. Sajnálom!- mondtam és a Taxira néztem ami éppen akkor érkezett meg a házunk elé.
- Köszönöm, hogy meg tanatítottál gitározni!- öleltem meg Rockyt.
- Vigyázz Rydelre!- mentem Ratliffhoz.
- Köszi a videójátékokat!- mondtam Rylandnek.
- Vigyázz Fannira!- öleltem meg Rosst.
- Köszönöm, hogy segítettél, hogy táncot taníthassak.- öleltem át Rydelt aki ekkor már sírt. A lányoktól is elbúcsúztam majd Rikerhez léptem.
- Köszönök mindent!- mondtam és megfordultam. El akartam menni de megfogta a csuklóm és visszarántott.
- Miért mész el?- nézett rám.
- Ezt meg kell tennem.
- Nem kell. Már elérted az álmod. Nem kell a kéréseknek elegettenni.- mondta.
- Tudom.- mondtam és megint elindultam de utánam szaladt.
- Mi lesz velünk?- nézett a szemembe.
- Hogy maradhatnánk együtt ha elutazom.-kérdeztem könnyes szemmel.
- Várni fogok rád!
- Tudom milyen hiányolni valakit Riker. És annál jobban szeretlek, hogy kitegyelek ennek.- mondtam.
- Azt mondod, mert szeretsz, szakítani akarsz?- nézett rám.
- Nem akarok Riker de érsd meg. Muszály!- mondtam. Riker elfordult. Átkaroltam hátulról és belepusziltam a vállába.
- Köszönöm! Ez volt életem legjobb nyara. Bárcsak ne érne még véget!- mondtam. Lassan elengettem majd beszálltam a Taxiba. A repülőn végig sírtam és csak néztem ki a fejemből.

Jó élet vagy új élet

- Egy hét múlva-

Ma van a temetés. Két óra múlva kezdődik. Most itt vagyok a zuhany alatt és gondolkodom.
El kée készülődni de olyan jó itt. Lassan kiszálltam a zuhany alól. Elővettem a hajszárítót és nekiálltam hajat szárítani. Miközben a hajamat szárítottam egy SMS-t kaptam. Rikertől jött.
Hívj ha vége a temetésnek! Ne borulj ki! Szeretlek! Hiányzol!
Holnap este visszamegyek Los Angelesbe. Visszamegyek és minden rendben lesz. Újra Riker mellett lehete és nem lesz több aggódás, szomorúság és sírás.
Nemsokára elkészülődtem és Peti elvitt a temetésre.
A temetés után mindenki elment. Az osztály az iskolába ment ahol egy kicsit lehetett beszélgetni.
Éppen Katával próbáltuk elterelni a témát amikor az osztályfőnököm szólt.
- Rami gyere egy kicsit!- mondta. Felálltam és utána mentem.
Beültünk a tanáriba ahol csak mi voltunk.
- Ülj le!- mutatott az asztala előtti székre. Leültem majd ő is velem szembe.
- Valami baj van?-kérdeztem.
- Szeretnék veled beszélni. Szeretném ha visszajönnél a suliba!- mondta a tanárnő és meg azt hittem, hogy rosszul hallok.
- Tessék?-kérdeztem.
- Tudok arról, hogy színésznő lettél. És a kedvenc bandás dologról is.- mondta.
- Honnan?-kérdeztem.
- Mindegy. A lényeg, hogy emlékszel régen hogy utáltad azokat akik segítséggel és pénzel jutnak a csúcsra?-kérdezte.
- Öhm.. igen.- mondtam.
- Szeretném ha visszajönnél az iskolába. Tanulnál és úgy jutnál a csúcsra. Nem pedig segítséggel.- mondta nekem meg elkerekedett a szemem.
- Várjunk csak. Hagyam ott a jó életemet. A sztárságomat. Mondjak le mindenről. Jöjjek vissza és kezdjek mindent előröl?- néztem értetlenül.
- Igen. Érd el a célod úgy, hogy nincs segítséged.- mondta.
- De így sem kaptam olyan nagy segítséget. Csak beszéltek rólam és bekerültem.- mondtam.
- A lényeg, hogy te is ugyanúgy jutottál oda ahol most vagy, mint azok akiket régen nem szerettél.- mondta.
Elgondolkoztam. Kiskoromba nem volt sok pénzünk ezért nem járhattam táncórákra és gitározni sem tanulhattam. Sokat olvastam az újságban, hogy a sztároknak a gyerekei milyen helyekre járnak és ők is milyen sztárok lesznek. Én megmondtam, hogy nem így akarok a csúcsra jutni.
- Holnapig átgondolom.- mondtam és felálltam. Kimentem és hazaindultam.

* Ross szemszöge*

Mindenki elment. Riker Curtel ment el valahova. Ryland Savannahéknál, Rocky Annáéknál. Csak ketten vagyunk itthon Fannival.
- Nem vagy éhes?-kérdezi Fanni.
- Kicsit.- mondtam.
Fanni bement a konyhába. Kinyitotta a szekrényt és elkezdett benne kutakodni. Mögé álltam és átkaroltam a derekát.
- Ross!- nevetett.
Magam felé fordítottam és megcsókoltam. Még közelebb húztam magamhoz.
- Unatkozom. Nem csinálunk valamit?-kérdezte.
- De!- mosolyogtam perverzül.
- Szerintem inkább nézzünk filmet.- mondta.
- Oké.- mondtam.
- De én választok!- jelentettem ki és a filmek felé vettem az irányt.
Keresgéltem majd megtaláltam a kedvencem.
- Ezt nézzük!- mondtam. Fanni odajött és megnézte a DVD címét.
- Rómeó és Júlia?- nézett rám.
- Igen. Ez a kedvencem. Légyszíí!- néztem rá kiskutya szemekkel.
Nagynehezen beleegyezett. Leültünk filmet nézni. Miközben a filmet néztük átkaroltam mire Fanni nekem dőlt.


Mikor vége lett a filmnek kicsit meghatódtam. Ezen Fanni csak elmosolyodott majd megcsókolt.
A hátára döntöttem és fölé hajoltam.
- Nemsokára hazaérnek a többiek!- mondta és eltolt magától.
- Akkor menjünk fel a szobámba!- mondtam és felkeltem. Felhúztam őt is majd a szobám felé vettük az irányt. Bementünk majd bezártam az ajtót.
Az ágyra döntöttem, föléhajoltam majd megcsókoltam.

* Rami szemszöge*

Miután hazaértem Zsanett kérdezgetett, hogy mi volt?! Elmondtam neki, hogy a tanárom mit kért tőlem.
Csak annyit mondott, hogy az én döntésem. Kimentem az udvarra és gondolkoztam. Egész este ezen járt a fejem. Nagynehezen de meghoztam a döntést.

Találkozás

Mikor felébrettem még a repülőn voltam. Nemsokára megszólalt a pilóta, hogy öt perc és leszállunk.
Eltettem a zenelejátszómat majd a nyakláncomat markolászva kinéztem az ablakon. Nemsokára leszálltunk.
Elmentem a csomagjaimért majd kimentem a reptérről. A reptér előtt vár Peti, Zsanett barátja.
- Szia!- lépett hozzám és megölelt.
- Szia!- mosolyogtam.
- Hogy utaztál?-kérdezte.
- Jól.- mondtam.
- Nagyon kivagy?- vette komolyra a szót.
- Voltam már jobban. De erről most nem szeretnék beszélni.- mondtam.
- Oké. Na gyere!- fogta meg a bőröndömet és betette a kocsiba.
- Peti! Megtennéd, hogy először az iskolámhoz viszel? Szeretnék beszélni a többiekkel.- mondtam.
- Persze, de nem vagy fáradt?-kérdezte.
- Nem. Aludtam a repülőn.- mondtam és beszálltam a kocsiba.
- Milyen jó színed van!- állapította meg és beindította az autót.
- Köszi. Los Angeles. Süt a nap.- mondtam.
- Biztos jó lehet ott élni. És mesélj. Mi van kint? Hogy vannak a szülők?- faggatott.
- Nagyon jó kint. Anya is talált melót. Én is dolgozom. Csodaszép házban lakunk. És ugye Fanni és Anna is kiköltözött hozzánk. Minden nagyon jó ott.- mondtam.
- Örülök, hogy jól érzed magad kint. Na és vannak már barátaid?-kérdezte.
- Öhm.. megismertem pár embert. Vannak barátaim.- mondtam. Nem szeretném elmondani azt, hogy Rikerrel vagyok. Majd később.
- Na és milyen volt a nyaralás?-kérdeztem.
- Nagyon jó. Spanyol országban voltunk. Isteni volt. Csak kár, hogy pont akkor jöttél haza.- mondta.
- De most itt vagyok!- mondtam mosolyogva.
- Igen.- nevetett.
Az út további részén is beszélgettünk majd megérkeztünk a volt sulimhoz. Kiszálltunk az áutóból. Végignéztem az épületen.
- Biztos most akarsz a többiekkel beszélni?-kérdezte Peti.
- Igen.- bólintottam.
- Bekísérjelek?
- Ne! Maradj itt.- mondtam.
- Oké. - mondta és visszaült a kocsiba. Vettem egy mély lélegzetet és elindultam be az épületbe.
Nem sok minden változott. Minden ugyan olyan volt.
- Jó napot!- köszöntem a portásnak.
- Rami!- nézett rám meglepődve.
- Igen.- mondtam.
- Örülök, hogy látlak. Ugyanaz a terem.- mondta. Gondolom tudta, hogy miért jöttem és kit keresek.
Elindultam fel a második emeletre. Órák voltak így néma csönd uralkodott az iskolán. Az osztályom ajtaja előtt megáltam. Óvatosan bekopogtam.
- Igen!- hallottam meg osztályfőnököm hangját bentről.
Óvatosan lenyomtam a kilincset és beléptem.
- Jó napot, sziasztok!- köszöntem és az osztály felé fordultam. Mindenki meglepve nézett.
- Rami!-állt fel osztályfőnököm az asztaltól és megölelt.
- Minek jöttél vissza?-kérdezte Viki.
- Szerintem tudod.- mondtam.
- Nem hiányoztál.- mondta.
- Nem is miattad jöttem.
- Vissza is mehetnél. Nem hívott senki.- mondta.
- De. Én!-állt fel Berni.
- Minek?- nézett rá Viki.
- Mert ugyan olyan joga van itt lenni  Emi temetésén, mint neked. Ő is az osztálytársa volt és a barátnője.
- Szerintem nem szeretné, hogy itt legyen.- mondta Viki.
- Elég volt!- csattant fel Kata.- Emi meghalt. Ti meg itt veszekedtek! Rami visszajött! Van olyan ember aki nem jön vissza az osztálytársa temetésére mert leszarja! Én örülök, hogy visszajött. És Viki mégegyszer ne merj Emi nevében beszélni!- kiabállt sírva. Ettől nekem is lefolyt egy könnycsepp az arcomon. Odaléptem Katához és megöleltem.
Leültem. Az osztályfőnököm és pár osztálytársam faggatott, hogy milyen kint. Meséltem de a színészi munkámat és Rikert nem mondtam el. Elköszöntem mindenkitől majd elindultam ki. Kata és Berni kikísértek.
- Mi van Vandával?-kérdeztem.
- Nem jár suliba. Kikészült.- mondta Berni.
- Szegény.- mondtam és tovább sétáltunk. Mindenki furcsán nézett, hogy én mit keresek itt.
Ahogy a folyosón sétáltunk megpillantottam egy nem kedvelt személyt. Meglepődve nézett.
- Rami ne csinálj hülyeséget!- mondta Berni.
- Nem járok ebbe a suliba szóval nem rughatnak ki!- mondtam és elindultam Dominik felé.
- Te mit keresel itt?- nézett rám.
- Még van képed neked itt lenni!- kiabálltam rá.
- Nem az én hibám.- mondta.
- Nem mi?
- Rami gyere!- rángattak el onnan Katáék.
- Hogy tudtok vele egy épületbe lenni? Én mindjárt széttépem.- mondtam.
- Nem foglalkozunk vele. Úgy csinálunk mintha nem is lenne.- mondta Kata.
Elbúcsúztam tőlük majd kimentem a kocsihoz.
Petinek elmeséltem, hogy mi volt. Miközben beszélgettünk megérkeztünk a házhoz.
- Rami!- ugrott a nyakamba szeretett unokatesóm Zsanett.
- Szia!- ölelgettem.
- Annyira sajnálom.-nézett a szemembe.
- Erről ne beszéljünk. Voltam az osztálytársaimnál és beszélgettem velük. Hagyjuk most ezt a témát.- mondtam mire Zsanett csak bólintott.
Bementünk a házba. Régen ebbe a házba mi laktunk. Nem nagyon alakították át Zsanették csak kicsínosították. Leültünk beszélgetni. Este megnéztünk egy filmet. Miután vége lett Peti meccset nézett Zsanett pedig elment zuhanyozni. Kimentem az udvarra egy kicsit sétálni. Megcsörrent a telefonom. Meglepetten vettem fel.
- Szia!- köszöntem.
- Szia!
- Sok lesz a számla!- mondtam.
- Hallani akartam a hangod.- mondta Riker.
- Hiányzol!- mondtam.
- Te is nekem! Beszéltél velük?-kérdezte.
-Igen. Mindenki kivan. Jövő héten lesz a temetés.- mondtam.
- Olyan sokára.- mondta Riker.
- Sietek haza.- mondtam.
- Szeretlek!
- Én is! De leteszem mert tényleg sokat fogsz fizetni. Szia!- mondtam.
- Nem érdekel. Vigyázz magadra! Szia! Szeretlek!- mondta.
- Én is!- mondtam és letettem.
Bementem majd Zsanett után én is lezuhanyoztam. Zuhanyzás után elmentem aludni mert hulla fáradt voltam.

Sziasztok! Sietek hozni a kövi részt csak jövő héten táborba megyek. Remélem tetszett az új rész!
Sziasztok!

Indulás

Délelőtt átmentem Lynch-ékhez. Mindent megtettek, hogy felvidítsanak. Rocky hülyén gitározott. Ell hülyeségeket beszélt. Ryland hagyott nyerni a videójátékban. Rydel Ell-el kiabállt. Ross indiótán táncolt. Fanni, Anna és Savannah hülye hajakat csináltak egymásnak. Riker meg...hát ő csak ölelgetett.
Igazából egy kicsit jobb kedvem lett. Ebédre hazamentem és anyáékkal ettem. Most itt ülök apa mellett a kanapén aki filmet akar velem nézni amíg Riker ide nem jön.
- Csengettek!- mondja apa.
- Majd kinyitom.- lép anya az ajtóhoz.
- Rami keresnek!- mondja anya és visszamegy a konyhába. Riker jelenik meg mögötte.
- Szia!-mentem hozzá és megöleltem.
- Most kivel nézem a filmet?-kérdezi apa.
- Nézd meg anyával. Én megyek. Sziasztok!- mondtam és elveszem a telefonom az asztalról de Riker kiveszi a kezemből.
- Ez itt marad.- mondja és visszateszi ahonnan elvettem.
- Miért?-nézek rá.
- Mert itt marad. Most nem kell.- mondta.
- Oké.- egyeztem bele és elindultunk.
- Reméltem, hogy átöltözöl.- mondja Riker mikor becsukom az ajtót.
- Miért?
- Ne érsd félre, gyönyörű vagy, de eddig mindig színes ruhákba jártál. Most fura, hogy csak feketébe vagy.- mondja.
- Ha nem tudnád a barátnőm meghalt.- mondtam.
- Tudom. Mindegy. Most azért viszlek el, hogy ne csak ezen járjon az agyad.- mondja és elindulunk a park felé.
Már egy ideje sétáltunk mikor Riker megfogta a kezem.
 Ránéztem és elmosolyodtam. Riker felhúzta a kapucnit a fejére és egy napszemüveget is felvett.
- Ez minek?-kérdeztem.
- Mert te mondtad, hogy még ne mondjuk el senkinek. És szeretném fogni a kezed. Ja és amúgy amióta Rocky és Anna elmondták, hogy együtt vannak azóta ki tudja, hogy hol vannak a fotósok.- mondta Riker.
Tovább sétáltunk a parkban amikor Riker megkérdezte.
- Min gondolkozol?
- Azon, hogy mit mondok az osztálytársaimnak.- feleltem. Riker megállt és maga felé fordított.
- Ne gondolkozz most ezen. Nemsokára elmész és itt hagysz. Lesz egy jó hosszú repülő utad. Azon majd gondolkozol. Most velünk foglalkozz.- mondta mire elmosolyodtam. Riker magához húzott és megcsókolt.
- Útba van a szemüvegem?-kérdezte.
- Igen.- mondtam mosolyogva és levettem róla majd újra megcsókoltam.
Leültünk egy padra és beszélgettünk. Lassan hazaindultunk.
- Kiviszlek a reptérre oké?-kérdezte Riker az ajtóban.
- Úgy csinálsz mintha évekre mennék el.- nevettem.
- Szeretlek!- mondta és megcsókolt.
- Én is.- mondtam. Megfordultam és bementem.
-Azt hittem Rikerrel voltál.- mondta apa.
- Mi?-kérdeztem.
- Riker volt csak kapucniban és napszemüvegben.- mondta anya.
- Az más.- mondta apa és elindult a nappali felé.
- Várj! Te leskelődtél?- mentem utána.
- Dehogy!- mentegetőzött.
- Persze!- mondtam.
Felmentem a szobámba és átnéztem még a bőröndöm. Este kilenckor indul a repülő. Miután mindent átnéztem lementem anyáékhoz. Beszélgettünk és TV-ztünk. Nyolckor Riker toppant be.
Levittem a bőröndömet majd elbúcsúztam anyáéktól. Riker megfogta a bőröndömet és kinyitotta nekem az ajtót. Ahogy kiléptem az egész Lynch családot láttam meg Riker kocsijánál.
- Úgy csináltok, mintha évekre mennék el.- mondtam.
- Hiányozni fogsz.- ölelt meg Rydel.
- Ti is.- mondtam.
- Fel a fejjel.- ölelt meg Savannah.
- Üdvözlöm a többieket!- jött oda Fanni és Anna.
- Vigyázz magadra videójáték bajnok!- ölelt meg Ryland.
- Te meg Savannahra.- mondtam.
- Siess haza!- ölelt meg Rocky.
- Jó utat!- jött oda hozzám Ross.
- Ne hagyj itt!- jött oda sírást színlelve Ell mire elnevettem magam.
- Nem hagylak.- mondtam és megöleltem.
- Majd jövök.- mondtam.
- Sziasztok!- intettem és beszálltam a kocsiba. Végig gondolkoztam az úton. Mit fogok csinálni ha senki nem lesz rám kíváncsi? Ha elküldenek a francba? Mit fogok mondani Emi húgának, Vandának?
- Annyira szar téged így látni.- mondta Riker.
- Mi van ha elküldenek a francba?- töprengtem.
- Jogod van ott lenni. A barátnője voltál.- mondta Riker.
- Igen, de... elmentem. Nem is kerestem. Mostmeg visszamegyek a temetésére.- mondtam.
- Ugyan úgy ő is kereshetett volna. De nem tette. És épp ez, hogy visszamész. Itt hagyod a forgatást meg mindent. Van olyan ember aki ezt nem teszi meg.- mondta Riker nekem meg legördült egy könnycsepp az arcomon.
- De már nem is voltunk olyan jóban amikor elmentem.- mondtam.
- Most emiatt ne sírj. Biztos ne menyjek veled?-kérdezte.
- Riker már mindjárt a reptéren vagyunk. Biztos.- mondtam.
Nemsokára megérkeztünk a repülőtérre. Leültünk és vártunk.
- Kérjük utasainkat, hogy száljanak fel a Magyarországi repülőre!- szólalt meg egy hang.
Felálltam és Riker felé fordultam.
- Szia!- öleltem meg. Riker eltolt magától majd magához húzott és hosszasan megcsókolt.
- Vigyázz magadra!- tapasztotta a homlokát az enyémhez.
- Te is!- mondtam és újra megcsókoltam.
Elindultam a repülő felé. Odaadtam a jegyemet majd visszanéztem Rikerre. Intettem neki és tovább mentem.
Felszálltam a gépre és leültem az ablak mellé. Betettem a zenelejátszómat a fülembe és gondolkoztam, míg el nem aludtam.

Egyedül csinálom végig

Mikor odaértem hozzá azonnal az ölembe vettem.- Te vacoksz. Normális vagy?!- mondtam. Közben Rydel és Rami apukája is odaért.
- Rami. Kicsim! Gyere gyorsan hazaviszlek.- mondta az apukája. Felvette és elindult. Rydel is ment utánuk de én nem. Csak néztem ahogyan elmennek.
- Riker gyere már!- kiabállt vissza Rydel.
- Menyj csak. Én is megyek.- mondtam. Rydel visszafordult és továbbment.
Elfogott a düh és a kétségbeesés. Soha nem láttam ilyennek. Visszagondoltam amikor először megláttam.
Rydel kiabállt, hogy menyjünk le de semmi kedvem nem volt. Amikor már külön megkért, hogy menyjek le gondoltam " oké nézzük meg mit akar". Aztán megláttam Ramit és olyan dolgot éreztem amit rég nem.
Mikor először csókolóztunk, mikor odaadtam neki a nyakláncot. Mikor a szülinapja után kettesben voltunk.
Mikor először énekelt velünk a színpadon. Tele volt élettel és örömmel. És most... most meg elvan veszve a világban.
Lassan elindultam én is haza. Mikor hazaértem Rydel ugrott a nyakamba.
- Hol voltál?-kérdezte.
- Csak elgondolkoztam.- mondtam.
- Riker édes fiam! Azonnal menyjél és öltözz át. Csurom víz vagy!- jött ki aggódóan anya.
- Rami?-kérdeztem Rydeltől.
- Az apukája hazavitte.- mondta.
- Na indulj öltözni. Delly kicsim te pedig szárísd meg a hajad.-mondta anya.
Elindultunk. Rydel a fürdőszobájába én meg a szobámba. Lecseréltem a ruhámat majd lementem.
- Riker gyere ide!- szólt anya a konyhából mire bementem.
- Igen?
- Ülj le! Ezt idd meg!- tett le elém anya egy bögre teát.
- Nem kérem.- mondtam.
- Idd meg! Nem akarom, hogy beteg legyél. Tudom, hogy szomorú vagy de most Raminak nehéz. Majd túlteszi magát.- mondta anya.
- Ja.- mondtam és beleittam a teámba.
Közben Rydel is megjött és neki is meg kellett innia a teáját.
Miután elállt az eső, kb. egy óra múlva, átmentem Ramiékhoz.


* Rami szemszöge*

Miután apa hazahozott lezuhanyoztam és átöltöztem. Apáék lent beszélgettek én meg beültem az ablakba és néztem az esőt.
- Rami! Bejöhetünk?- hallom meg anya hangját kintről.
- Persze.- mondtam mire bejöttek.
- Kisasszony szálj ki az ablakból!- mondta apa viccesen mire elmosolyodtam. Felálltam és leültem az ágyra.
- Jobban vagy?-kérdezte anya.
- Kicsit.- mondtam.
- Valaki keres.- mondta anya. Riker lépett be az ajtón 3 szál virággal.
- Szia! Ezt neked hoztam.- mondta és odaadta.
- Melyik szomszéd kertjéből szetted?!- nevettem el magam, ugyanis a virágokat nemrég a szomszéd háza előtt láttam.
- Végre nevetsz.- mondtam és megcsókolt.
- Rami. Gondolom a temetésre el akarsz menni.- vette komolyra a témát anya.
- Mindenképpen.- mondtam.
- Én meg megyek veled.- mondta Riker.
- Ne.
- Mi?-kérdezte.
- Ezt egyedül szeretném végigcsinálni. Ott lesz az egész osztályom. Inkább maradj Los Angelesben.- mondtam.
- De..-kezdte de a szavába vágtam.
- Kérlek Riker! Érts meg.- mondtam mire nagynehezen bólintott.
- Beszélek Zsanettal. Hátha megengedi, hogy ott aludj náluk. Amikor Magyarországon voltatok akkor amúgy sem látott.- mondta anya.
- Én meg szerzek repülőjegyet.- mondta apa.
- Apa! Megpróbálnál holnapra szerezni repjegyet? Minél előbb ott akarok lenni.- mondtam.
- Oké. Te meg beszélj valamelyik osztálytársaddal, hogy mikor lesz a temetés. Hátha tudják.- mondta apa és kimentek.
Felmentem facebookra ahol fent volt Berni.
Rami üzenete: Szia!
Berni üzenete: Szia!
Rami üzenete: Tudnánk beszélni Skypon? 
Berni üzenete: Igen. Hívlak.
Miután ezt elküldte felmentem Skypra. Szóltam Rikernek, hogy üljon arrébb, hogy a kamerába ne látszódjon. Megértett és arrébb ült.
- Szia!- köszöntem a kamerába.
- Szia!- köszönt Berni. Ő sem nézett ki jobban, mint én. Ő mindig is nagyon szerette Emit. Látszott rajta, hogy nagyon kivan.
- Látom te sem vagy jobban, mint én.- mondtam.
- Mindenki kivan. A suliban nekünk és Emi húgának az osztályában nincs tanítás. Pszihológus beszélget velünk.
- Mi történt?- kérdeztem.
- Az amit minden lány csinál ha kivan egy srác miatt. A szülei nem voltak otthon Emi meg vagdosta magát ami elég durván sikerült.- mondta Berni én meg elsírtam magam.
- Hányszor mondtuk neki, hogy ne tegye!- akadtam ki. Riker oda akart jönni hozzám de megráztam a fejem.
- Hazajössz?-kérdezte.
- Igen. Mindenképpen. Mikor lesz a temetés?-kérdeztem.
- Asszem jövő héten. Ha hazajössz hol foksz lakni?-kérdezte.
- Anya most beszél az unokatesómmal. És valószínű, hogy ott.
- Sajnálom, hogy nem beszéltünk amióta elmentél. És, hogy most így kell.- mondta.
- Én is hívhattalak volna. De nem tudtam, hogy kíváncsiak vagytok- e rám.- mondtam.
- Azért hiányzol. Mégis csak egy csapat voltunk.- mondta ami nagyon jól esett.
- Te is hiányzol. Meg persze az egész osztály.- mondtam.
- Bocsi de most mennem kell. Szia!- mondta.
- Szia!- mondtam és letettem. Lehajtottam a laptopom fedelét és az arcomat a tenyerembe temettem.
Riker odaült mellém és átkarolt.
- Biztos ne menyjek veled?-kérdezte.
- Biztos.- mondtam és felnéztem.
- Nem szívesen engedlek el egyedül.- mondta.
- Tudom. De ezt most egyedül kell végigcsinálnom.- mondtam és megöleltem.
- Rami!- jött be anya.- Beszéltem Zsanettal. Aludhatsz náluk.- mondta anya.
- Oké. Apa?-kérdeztem és felálltam.
- Elment repjegyért. Te addig csomagolj, hátha kap holnapra jegyet.- mondta anya és kiment.
- Itt hagysz?- nézett rám szomorúan Riker.
- Túléled.- mondtam.
- Nem.- nyavajgott mire elnevettem magam.
- Visszajövök. És akkor minden úgy lesz ahogyan régen volt.- mondtam és megöleltem.
Elővettem a bőröndömet és bepakoltam. Mikor végeztem apa jött be.
- Kaptál?-kérdeztem.
- Igen. Tessék. És holnap indulsz.- adta oda a jegyet.
- Köszi.- öleltem meg.
- Biztos nem kellene, hogy valaki elkísérjen?-kérdezte apa.
- Nem. Viszont most átmegyek Rydelhez. Beszélnem kell vele.- mondtam.
Rikerrel átmentünk hozzájuk ahol Rydel egyből a nyakamba ugrott.
- Holnap elmegyek.- mondtam.
- Mi?-nézett rám Rydel.
- Ott kell lennem a temetésen. És szeretnék egy kicsit a többiekkel lenni.- mondtam.
- Hiányozni fogsz.- mondta és megölelt.
- Elmész?- nézett rám Anna és Fanni.
- Igen. Ti maradjatok. Riker is marad.- mondtam.
- Biztos?-kérdezte Fanni.
- Igen.- mondtam és megöleltem őket.
Rydel felhúzott a szobájába majd becsukta az ajtót.
- Riker nem megy?-kérdezte.
- Nem szeretném ha jönne.- mondtam.
- Miért? Neked is rossz lesz így és neki is.- mondta.
- Tudom de.... nem akarom, hogy tudjanak rólunk. Nagyon szeretem Rikert de tudom, hogy most milyenek a többiek. Nem akarom, hogy az legyen, hogy odaállítok a pasimmal aki egy világsztár. Odamegyek ugyan úgy ahogy eljöttem. Egyedül.- mondtam. Rydel csak bólintott majd megölelt.
 Miután mindent megbeszéltem a többiekkel hazamentem. Lezuhanyoztam és lefeküdtem.